Skip to main content
SpringerLink
Log in
Book cover

Devotion to St. Anne in Texts and Images pp 55–82Cite as

The Reception of Saint Anne’s Cult in the Hungarian Ecclesiastical Environment: Her Legend in Codices

  • Chapter
  • First Online:

  • 165 Accesses

Abstract

This chapter refers to the veneration of St. Anne in Hungary as it connects with the issue of readership during the Middle Ages. Three manuscripts describing the life of the saint particularly constitute the subject of our discussion: those that are known in the literature concerned with hagiography as the Teleki, Kazinczy, and Érdy codices.

The chapter presents the substance of these pieces as well as their reception and looks at the role of the scribes in the propagation of Anne’s devotion. It assesses the impact these texts had on late medieval religious orders and indicates how their production and “consumption”—that is, the reading—significantly aid our understanding of hagiography in Western Christianity.

This is a preview of subscription content, log in via an institution.

Chapter
USD   29.95
Price excludes VAT (USA)
  • Available as PDF
  • Read on any device
  • Instant download
  • Own it forever
eBook
USD   39.99
Price excludes VAT (USA)
  • Available as EPUB and PDF
  • Read on any device
  • Instant download
  • Own it forever
Hardcover Book
USD   54.99
Price excludes VAT (USA)
  • Durable hardcover edition
  • Dispatched in 3 to 5 business days
  • Free shipping worldwide - see info

Tax calculation will be finalised at checkout

Purchases are for personal use only

Learn about institutional subscriptions

Notes

  1. 1.

    E. Ene D-Vasilescu, The Nourishing Word: heavenly sustenance in Early, Byzantine, and Medieval Christianity , submitted; Ene D-Vasilescu, “St. Anne and her infant daughter in Byzantine written source and iconography”, Eikón Imago journal, vol. 4, no. 1 (2015): 1–12.

  2. 2.

    For instance, György Geréby speaks about the Protevangelium in “Egy orthodox apokrif műhelyében: A Jakab-ősevangélium (Protevangelium Jacobi) filozófai szimbolikája”/In the workshop of an Orthodox apocryphon—the Protevangelium of James, Ókor 6 (2007/3), 50–61; Idem, “A világ és az idő megállása Jakab Prótevangéliumában”/The stopping of time and the world in the Protevangelium Jacobi, Vallástudományi Szemle 2, no. 1 (2006): 93–126.

  3. 3.

    Augustine, De spiritu et anima, lib. 1 in PL 40, 779–832.

  4. 4.

    Charles Journet, “Scripture and the Immaculate Conception”, in Edward Dennis O’Connor (ed.), The Dogma of the Immaculate Conception. History and Significance, Paris: University of Notre Dame Press, 1958, 1–51; Carlo Balić, “The Medieval Controversy over the Immaculate Conception”, in The Dogma of the Immaculate Conception, 174.

  5. 5.

    Bernardus, Epistola 174, n. 7., PL 182, 335.

  6. 6.

    Anselmus, De conceptu virginali et originali peccato, c. 18, c. 19, c. 20, c. 21, c. 22. (PL 158, 451–454); Ibid., Cur Deus homo, lib. 2, c. 16, PL 158, 416–419.

  7. 7.

    Johannes Duns Scotus, “Lectura in librum tertium Sententiarum”, in Opera Omnia, Vatican City, 2003, vol. 20, d. 3, q. 1, 119–138; Marina Warner, Alone of All Her Sex: The Myth and the Cult of the Virgin Mary, second edition, New York: Oxford University Press, 1983, 242; Journet, “Scripture and the Immaculate Conception”, 46; Balić, “The Medieval Controversy over the Immaculate Conception”, 202–212.

  8. 8.

    Thomas Aquinas, “Quaestio 27. De sactificatione beatae virginis. In sex articulos divisa”, in Summa theologiae 3, q. 27, a. 2, Milan: Edizioni Paoline, 1988, second ed., 14–15; Virginia Nixon, Mary’s Mother: Saint Anne in Late Medieval Europe, Pennsylvania, University Park: The Pennsylvania State University Press, 2004, 14.

  9. 9.

    Journet, “Scripture and the Immaculate Conception”, 1–51; Balić, “The Medieval Controversy over the Immaculate Conception”, 161–213, esp. 194–195; Kathleen M. Ashley and Pamela Sheingorn, “Introduction”, Interpreting Cultural Symbols: Saint Anne in Late Medieval Society, Athens: University of Georgia Press, 1990, 13–17; V. Nixon, Mary’s Mother, 13–16.

  10. 10.

    Before its official recognition in 1854, the feast of the Immaculate Conception had been celebrated in local centres for a very long time and was connected to some monastic orders (Benedictines, Franciscans , and Jesuits); see Journet, “Scripture and the Immaculate Conception”, 1–51; Balić, “The Medieval Controversy over the Immaculate Conception”, 161–213.

  11. 11.

    Ibid., 5–11; Ashley and Sheingorn, “Introduction”, 25.

  12. 12.

    More about Anne’s trinubium and the Holy Kinship can be found in Angelika Dörfler-Dierken’s Die Verehrung der heiligen Anne in Spätmittelalter und früher Neuzeit/The worship of St. Anne in the Late Middle Ages and early modern times, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1992, and Werner Esser’s “Die Heilige Sippe. Studien zu einem spätmittelalterlichen Bildthema in Deutschland und den Niederlanden”/The Holy Kinship. Studies on a late medieval subject in Germany and the Netherlands] doctoral dissertation, Bonn, 1986 and B. Kleinschmidt, Die heilige Anne, ihre Verehrung in Geschichte, Dusseldorf: Kunst und Volkstum, 1930. Also Ann Moss, Renaissance Truth and the Latin Language Turn, New York: Oxford University Press, 2003 is to be mentioned. Moss uses a wide range of texts about St. Anne as a means of examining Renaissance Humanism and touches on the three marriages of St. Anne.

  13. 13.

    Ashley and Sheingorn, “Introduction”, 11–12; Nixon, Mary’s Mother, 16.

  14. 14.

    Haymo [of Halberstadt], Historiae sacrae epitome, in PL 118, 823–824. The text was attributed to Haymo of Auxerre; see B. de Gaiffier, “Le Trinubium Annae”, Analecta Bollandiana 90 (1972): 289–298; it has also been mentioned by Ashley and Sheingorn, “Introduction”, 59; Nixon, Mary’s Mother, 168.

  15. 15.

    Ton Brandenbarg, “Saint Anne . A Holy Grandmother and Her Children”, in Anneke B. Mulder-Bakker (ed.) Sanctity and Motherhood. Essays on Holy Mothers in the Middle Ages, New York: Garland Publishing, 1995, 41–42.

  16. 16.

    Ashley and Sheingorn, “Introduction”, 16.

  17. 17.

    Iacopo da Varazze, “De nativitate sancte marie virginis. La natività della Santa Vergine Maria”, in Giovanni Paolo Maggioni (ed.), Legenda Aurea con le miniature dal codice Ambrosiano C 240 inf., Firenze: SISMEL, Edizioni del Galluzzo, 2007, 1004–1023; Jacobus de Voragine, “The Birth of the Blessed Virgin Mary”, in The Golden Legend, trans. William Granger Ryan, Princeton: Princeton University Press, 1993, vol. 2, 149–158; Ashley and Sheingorn, “Introduction”, 17; Brandenbarg, “Saint Anne”, 41–42.

  18. 18.

    György Györffy, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza/The Historical Geography of Hungary During the Árpád Dynasty, 4 vols., Budapest, 1963–1998, vol. 1, 378–379, vol. 2, 273–274; Dezső Csánki, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában/The Historical Geography of Hungary in the Age of the Hunyadis, 3 vols. Budapest, 1941, vol. 2, 288–289; Zsigmondkori oklevéltár, Elemér Mályusz ed., vol. 1 (1387–1399), vol. 2/1 (1400–1406) and vol. 2/2 (1407–1410), Budapest, 1951–1958), Iván Borsa (ed)., based on a manuscript of Elemér Mályusz vol. 3 (1411–1412), Budapest, 1993, vol. 2/1, 77; Beatrix Romhányi, Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon/Monasteries and Collegiate Chapters in Medieval Hungary, Budapest: Arcanum, 2008, 29, 102.

  19. 19.

    D. Csánki, Magyarország, vol. 1, 600; Anjoukori okmánytár/Archival sources from the period of Angevins, 6 vols., Imre Nagy (ed)., Budapest, 1878–1891, Gyula Nagy Tasnádi (ed)., vol. 7 (Budapest, 1920), vol. 4, 8; Zsigmondkori oklevéltár (ed.), Mályusz, vol. 1, 470; Csánki, Magyarország történelmi földrajza, vol. 1, 338.

  20. 20.

    Csánki, Magyarország, vol. 1, 136, 339; Romhányi, Kolostorok és társaskáptalanok, 38; Tamás Guzsik, A pálosrend építészeti emlékei a középkori Magyarországon: összefoglaló és katalógus/The eclesistic monuments of Paulins in medeval Hungary: a summery and catalogue, Magyar építészettörténet, 2nd ed. (Budapest: Budapesti Műszaki Egyetem, Építészettörténeti és Elméleti Intézet, 1980), 18; Romhányi, Kolostorok és társaskáptalanok, 99.

  21. 21.

    Zsigmondkori oklevéltár, Budapest: Akadémiai Kiadó, vol. 1, 666; Pál Lukcsics, XV. századi pápák oklevelei/The pontifical diplomes of the fifteenth century, 2 vols., Budapest: Olaszországi Magyar Oklevéltár 1931–1938, vol. 1, 221.

  22. 22.

    Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustrantia edited by Arnold Ipolyi, Budapestini, 1884, vol. 1/1, 97, 131, 140.

  23. 23.

    Antal Beke, Az Erdélyi káptalan levéltára Gyulafehárvárt (The Transylvanian Chapter at Alba-Iulia ) Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1896, 924; Monumenta Vaticana, vol. 1/1, 97, 131, 140.

  24. 24.

    Carmen Florea, The Cult of the Saints in Transylvania (fourteenth to sixteenth century), PhD dissertation, Cluj Napoca: Babes-Bolyai University, 2007.

  25. 25.

    Zoltán Soós has published a study about the history of the friary; Z. Soós, “The Franciscan Friary of Târgu-Mureş (Marosvásárhely) and the Franciscan Presence in Medieval Transylvania”, Annual of Medieval Studies at CEU, 9 (2003): 249–253.

  26. 26.

    C. Florea, The Cult of the Saints, 135.

  27. 27.

    Vince Bunyitay, A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig/The history of the bishopric of Oradea from its foundation to the present, 4 vols., Nagyvárad,1883, vol. 3, 129–130; this publication was digitalized in 2003, Arcanum Adatbázis Kft (http://mek.oszk.hu/04700/04735/html/). See also Florea, The Cult of the Saints, 132.

  28. 28.

    János Temesváry, Erdély középkori püspökei/The bishops of Transylvania (Cluj-Napoca/Kolozsvár: 1922), 208–209; A gyulafehérvári székesegyház/The cathedral of Alba-Iulia (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958), 205; Vince Bunyitay, A gyulafehérvári székesegyház későbbi részei és egy magyar humanista emlékezete/The later parts of the cathedral of Alba-Iulia and the memories of a Hungarian humanist, Budapest, 1940, 27–30; Florea, The Cult of the Saints, 133.

  29. 29.

    About the cult’s propagators in Upper Hungarian cities and an analyses on the images see Emőke Nagy, “Urban Patronage of Saint Anne Altars in Late Medieval Hungary”, Annual of Medieval Studies at CEU 22 (2016): 145–173 and E. Nagy, “Reprezentările Sfintelor Neamuri in Ungaria Medievală. Imagine şi Cult’/Images of the Holy Kinship in Medieval Hungary. Cult and visual representations”, in Toader Nicoară (ed.), Anuarul Şcolii Doctorale “Istorie. Civilizaţie. Cultură”, Cluj-Napoca: Presa Universitară Clujeană, 2006, vol. 2, 127–139.

  30. 30.

    Legenda sanctissimae matronae Annae: mit Gedicht ‘Anne suos prosperat …’ und Gebet zur hl. Anne, Löwen/Leuven: Johannes de Westfalia, 1496; online http://tudigit.ulb.tu-darmstadt.de/show/inc-ii-236/0039 (accessed 25 January 2018).

  31. 31.

    Lajos Katona, “A Teleki-kódex legendái”/On the Teleki codex legends, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Nyelv—és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 18, 1904, 1–30. See also L. Katona , “A kedd asszonya”/The Lady of Tuesday, in Etnográfia 1 (1905): 1–16; this is an ethnographic study on Anne’s cult that contains references to Teleki and Kazinczy codices. See also János Horváth, A magyar irodalmi műveltség kezdetei: Szent Istvántól Mohácsig/The Beginnings of Hungarian Literature from Saint Stephan to Mohács, Budapest: Magyar Szemle Társaság, 1931, 214; Angelica Dörfler-Dierken refers to the well known legend in her work, tracing its literary sources (one of these is the Saint Anne legend written by Petrus Dorlandus), see A. Dörfler-Dierken, Die Verehrung der heiligen Anne in Spätmittelalter und früher Neuzeit, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 175–177, 278–279.

  32. 32.

    Anne Veres, “Szent Anne alakja a Jakab-féle ősevangéliumban és három kódexünkben”, Sermones Compilati, Plaustrum III, http://sermones.elte.hu/?az=337tan_plaus_veresanna (accessed 30 April 2016).

  33. 33.

    Teleki-kódex/The Teleki Codex, György Volf (ed.), Nyelvemléktár 12, Budapest: MTA, 1884, 1–149. The critical edition of the codex (Nyelvemléktár) features the original page numbers of the codex on the margin of the text, and I used its notations.

  34. 34.

    Katona , “A Teleki-kódex legendái”, 1–30; Horváth , A magyar irodalmi műveltség kezdetei, 214–215; A. Veres , “Szent Anne alakja”, http://sermones.elte.hu/?az=337tan_plaus_veresanna (accessed 30 April 2016).

  35. 35.

    Horváth, A magyar irodalmi műveltség kezdetei, 146.

  36. 36.

    János Karácsonyi, Szent Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig/The History of the Franciscans in Hungary till 1711, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1922–1923 (two vols.), vol. 1, 203, vol. 2, 114–116; Fortunát Boros, Az erdélyi ferencrendiek/The Franciscan Order in Transylvania, Cluj: Szent Bonevantura, 1927, 13–47; Zoltán Soós, The History of the Târgu Mureş Franciscan Friary . A Comparative Study of the Transylvanian Franciscans Architecture, MA Thesis, Manuscript, Department of Medieval Studies, Central European University, Budapest, 2000, 15–28; John R. H. Moorman, Medieval Franciscan Houses, Franciscan Institute Publications History Series, no. 4, New York: The Franciscan Institute of Saint Bonaventure University, 1983, 290.

  37. 37.

    Teleki-kódex, 400–401.

  38. 38.

    J. R. H. Moorman, A History of the Franciscan Order from its Origins to the year 1517, Oxford: Oxford University Press, 1968; reprint, Oxford: Clarendon Press, 1998, 560–568.

  39. 39.

    “…e megmutatott fa, látásra szépségös, a szíz szent Emerencia asszonnak fénylő tisztaságát példázza, és az ő szent szándékát mendenkoron az Istennek akaratjára mondja…az ő leányát, szent Anne asszont, ő tőle születendőt példázza, mely szent Anne asszontul, egy virág hozattatik, avagy születtetik, mely malaztal teljes leszön…az édes szíz Mária, örökkön örökké szeplőtelen marad meg, a virágtul kedig, a szíz Máriátul, az édességes gyömölcs, Istennek fia…”, Teleki-kódex, 278/23–32. I have transcribed the text of the codex relying on critical editions and rendered it according to today norms of spelling and regional forms of wording: e.g., c—k, ÿ—i, z—sz, n—ny etc. I thank Csilla Gábor for helping with the transcription of this text.

  40. 40.

    Teleki-kódex, 281–283.

  41. 41.

    Ibid., 283–291.

  42. 42.

    Ibid., 291–293.

  43. 43.

    Ibid., 293–297.

  44. 44.

    “az isteni tisztességöt a penitenciatartásnak gyakorlásába megtartani”; Teleki-kódex, 295, 22–23.

  45. 45.

    “annak okáért a szentségös vén Tóbiásnak példájával tanítá az ő leányit az ő gyengeségös korokba, állapotokba Istent mendenöknek fölötte félniök, ájtatossággal imádkozniok”. Teleki-kódex, 295/23–26.

  46. 46.

    “e szent Anne asszon, miképpen az ő leányit igéjével tanítá, ugyan ezönképpen jó példáival es, elől véve őket”. Teleki-kódex, 295/32–33.

  47. 47.

    “demaga bízék Istenbe, állhatatos vala, a parancsolatoknak megtartásiban, és imádságokba, éjjel, és nappal, gyakorlatossággal az éjeket könnyhullatásokkal költi vala el…némikoron testét öztöverítvén, böjtöl vala, némikoron az szegényöknek kegyes szolgálatokat teszön vala…korokkal, betegökkel, és poklosokkal bánik vala, és megförözti vala őket…”. Teleki-kódex, 295/36–296/5.

  48. 48.

    P. Sheingorn, “‘The Wise Mother’: The Image of Saint Anne Teaching the Virgin Mary”, Gesta, 32/1, 71.

  49. 49.

    Sheingorn, “The Wise Mother”, 70.

  50. 50.

    Ibid., 69.

  51. 51.

    Some relevant works on the topic are as follows: Michael E. Goodich, Vita perfecta: The Ideal of Sainthood in the Thirteenth Century (Stuttgart: Hiersemann, 1982); Caroline Walker Bynum, Holy Feast and Holy Fast: The Religious Significance of Food to Medieval Women, Berkeley: University of California Press, 1987, 31–48; Jo Ann McNamara, “The Need to Give: Suffering and Female Sanctity in the Middle Ages”, in Renate Blumenfeld, Kosinski, and Timea Szell (eds.), Images of Sainthood in Medieval Europe , Ithaca, London: Cornell University Press, 1991, 199–221; Gábor Klaniczay, Holy Rulers and Blessed Princesses: Dynastic Cults in Medieval Central Europe , trans. by Éva Pálmai, Cambridge: Cambridge University Press, 2002, 195–209.

  52. 52.

    “e szent Anne asszon az ő annyjátul gyömölcsös termő gyökerétül, e szent Emerencia asszontul, három szőlő vesszőket…Máriákat hoza, teremte, szüle, e világra honnat egyiktül lőn, kiboltó, származó, édességös illatú virág, mely virág lőn, mend e teljes, elkárhozott emberi nemzetnek kegyes üdvözítteje, és a más két Máriáktul kedig, bimbók, virágok, levelek, ágak, és magok lőnek, melyek mend e teljes világot, kiboltó, származó, édes illatúvá teszik, mert lám a bizonság, tanubizonságot teszön, hogy az jó fa, gonosz gyömölcsöt nem tehet”. Teleki-kódex, 296/7–16.

  53. 53.

    Zsuzsa Kovács (ed.), Kazinczy-kódex 1526–1541. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel/The Kazinczy Codex 1526–1541. The facsimile and transcription of the monument with introduction and notes, Régi magyar kódexek 28, Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2003, 39–58.

  54. 54.

    Zs. Kovács, “F. Fráter munkái: a Kazinczy-kódex és a Tihanyi-kódex”, Magyar Nyelv (September 2002): 364–380.

  55. 55.

    Katona, “A Teleki-kódex legendái”, 1–30; Horváth , A magyar irodalmi műveltség kezdetei, 215; Veres , “Szent Anne alakja”, http://sermones.elte.hu/?az=337tan_plaus_veresanna (accessed 30 April 2016).

  56. 56.

    An interesting discussion on the three marriages of St. Anne (the trinubium ) can be found in Ann Moss, Renaissance Truth and the Latin Language Turn, Renaissance Truth and the Latin Language Turn, New York: Oxford University Press, 2003.

  57. 57.

    Kazinczy-kódex, 1526–1541, 1–24, 25–27, 59–62; Horváth , A magyar irodalmi műveltség kezdetei, 210–211.

  58. 58.

    Ince Dám, A szeplőtelen fogantatás védelme Magyarországon a Hunyadiak és Jagellok korában/The Defence of the Immaculate Conception in Hungary during the Time of the Hunyadis and Jagellonians, Rome: Ars Graf, 1955, 58–61.

  59. 59.

    Horváth, A magyar irodalmi műveltség kezdetei, 243–257; Edit Madas, “Írás, könyv és könyvhasználat a középkori Magyarországon, 1000–1526/Writing, books and the use of books in medieval Hungary”, in Edit Madas and István Monok (eds.), A könyvkultúra Magyarországon, a kezdetektől 1730-ig/Books from the Beginnings to 1730 in Hungary, Budapest: Balassi Kiadó, 1997, 61.

  60. 60.

    Katona, A Teleki-kódex legendái, 1–30; Veres , “Szent Anne alakja”, http://sermones.elte.hu/?az=337tan_plaus_veresanna (accessed 30 April 2016).

  61. 61.

    There are several opinions as to whether the Codex was written by a single or two separate scribes. However, the lack of relevant differences suggests that the Érdy Codex was written by only one scribe . See Dóra Bakonyi and Brigitta Ludányi, “Az Érdy-kódex feltételezett két kezének és a Jordánszky-kódexnek összehasonlító vizsgálata a sorvégi elválasztás alapján”/Comparative Analyses of the Érdy Codex’s Supposed Two Handwritings and the Jordánszky Codex’s Handwriting Based on Breaks at the End of Lines, Plaustrum seculi, 2 (2004): http://sermones.elte.hu/?az=320tan_plaus_dorabrigi (accessed 30 April 2009).

  62. 62.

    The Latin prologue of the codex written by the Carthusian monk is the first ars poetica to be formulated in Hungarian literature. The author specifies his aims here, such as he wishes to shield his lay brothers and nuns from different orders, who lack Latin knowledge, with native language readings against the Lutheran heresy. Érdy-kódex/Érdy Codex, György Volf (ed.), Nyelvemléktár 4, Budapest: MTA, 1876, pp. XXIII–XXIV; Edit Madas (ed.), A Néma Barát megszólal. Válogatás a Karthauzi Névtelen beszédeiből/The Mute Monk Speaks Up. An Anthology of the Carthusian Anonym’s Speeches, Budapest: Magvető, 1985, 11–12.

  63. 63.

    Érdy-kódex/Érdy Codex, in György Volf (ed.), Nyelvemléktár 5, Budapest: MTA, 1876, 144–150. The critical edition of the codex (Nyelvemléktár) features the original page numbers of the codex on the margin of the text. I used the edition’s page numbers and row numbers.

  64. 64.

    Iacopo da Varazze, Legenda Aurea , Fabbri editori, 2003, vol. 2, 900–917; Pelbartus de Themeswar, Pomerium de sanctis II [pars aestivalis], Augsburg: Johann Otmar, 1502, sermons 36, 37, 38. I used the copy that is in the library of Lucian Blaga University in Cluj-Napoca, BMV 41. For the literary sources used by the scribe , see: Horváth , A magyar műveltség kezdetei, p. 248; Imre Bán, A Karthauzi Névtelen műveltsége/The Carthusian Anonym’s Erudition, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1976; Madas, A Néma Barát megszólal, 553–554.

  65. 65.

    Edit Madas, “La Légende dorée. Historica Lombardica en Hongrie”, in Sante Graciotti and Cesare Vasoli (eds.), Spiritualità e lettere nella cultura italiana e ungherese del basso medioevo, Florence: Olschki, 1945, 53–61; Ildikó Bárczi, Ars compilandi: A késő középkori prédikációs segédkönyv forráshasználata/Ars compilandi: The Use of Sources in Late Medieval Sermons, Budapest: Universitas, 2007, 39–40. See also my ‘Anyaság és szentség: Szent Anne és Szent Erzsébet Temesvári Pelbárt prédikációiban’/Motherhood and Sanctity: Saint Anne and Saint Elizabeth in the Sermons of Pelbartus de Themeswar , in Csilla Gábor, Tamás Knecht, and Gabriella-Nóra Tar (eds.), Árpád-házi Szent Erzsébet: Magyar-német kultúrkapcsolatok Kelet-Közép-Európában/Saint Elizabeth of Hungary : Hungarian–German Cultural Relations in East-Central Europe , Cluj-Napoca: Verbum, 2009, 32–47. Only the sermons of two Franciscan Observants have remained from late medieval Hungary: that of Pelbartus de Themeswar and Osvaldus de Lasko. Both preachers used the Legenda Aurea as source for their writings on Saint Anne. See my “Had She Born Ten Daughters, She Would Have Named Them All Mary because of the Kindness of the First Mary”. St. Anne in the Sermons of Two Late Medieval Hungarian Preachers, in Ottó Gecser (ed.), Klaniczay Gábor Festschift, Budapest, CEU Press, 2011, 273–283; “Szent Anne legendája Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát sermóiban”/The legend of Saint Anne in the sermons of Pelbartus de Themeswar and Oswaldus de Lasko Aetas 29/1 (2014): 141–152.

  66. 66.

    “Ha azért dicseködni akar Szent Anne asszon ő nemzetségéből igazán teheti és bűnnélkül”, Érdy codex, 148, 35–36.

  67. 67.

    Wenceslaus Sebastian, “The Controversy over the Immaculate Conception from after Scotus to the End of the Eighteenth Century”, in O’Connor (ed.), The Dogma of the Immaculate Conception, 228–238; Cornelius A. Bouman, “The Immaculate Conception in the Liturgy”, in O’Connor (ed.), The Dogma of the Immaculate Conception, 148–151.

  68. 68.

    Ton Brandenbarg, Heilig familieleven: verspreiding en waardering van de historie van Sint-Anne in de stedelijke cultuur in de Nederlanden en het Rijnland aan het begin van de moderne tijd (15de/16de eeuw)/The life of the Holy Family: the appreciation and dissemination of St. Anne story in the urban culture in the low countries and the Rhineland at the beginning of the modern age (15th/16th century), doctoral dissertation, Universiteit van Amsterdam, 1990; Nijmegen: Sun, 1990, 54 [99–165]. See also T. Brandenbarg et al., Heilige Anne, grote moeder: de cultus van de Heilige Anne en haar familie in de Nederlanden en aangrenzende streken/Saint Anne , a great mother: the cult of Saint Anne and her family in the Netherlands and adjacent area, Nijmegen: Sun, Uden, Museum voor Religieuze Kunst, 1992. For the interpretation of miracles see Benedicta Ward, Miracles and the Medieval Mind: Theory, Record and Event 1000–1215, Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 1987, rev. ed.; Michael E. Goodich, Miracles and Wonders: The Development of the Concept of Miracle, 1150–1350, Aldershot: Ashgate Publishing Company, 2007; Gábor Klaniczay, “The Construction of the Miracles of Saints in the Age of Medieval Canonization”, in Gábor Klaniczay (ed.), Medieval Canonization Processes: Legal and Religious Aspects, Collection de l’Ecole Francaise de Rome, Rome: Ecole Francaise de Rome, vol. 340, 2004, 1–34.

  69. 69.

    Ashley and Sheingorn (eds.), “Introduction”, 52.

  70. 70.

    Petrus Dorlandus, „Alter juvenis Hungarus à Sancta Anne plurimis beneficiis affectus”, Acta Sanctorum quotquot toto orbe coluntur (hereafter: AASS) (68 vols, Antwerp and Brussels: Société des Bollandistes, 1643–1940), January, vol. 5, 264–265; Teleki -kódex, 301–306.

  71. 71.

    Teleki-kódex , 306–313; Kazinczy -kódex, 53–58.

  72. 72.

    Teleki-kódex, 301–306.

  73. 73.

    Brandenbarg, “Saint Anne”, 41.

  74. 74.

    “néminemű fáról almát láta, mely őtet megoltalmazandó volna, az esőtül, széltül, hidegtül, és heségtül, és az éhözőt, megelégítenéje az ő kedves gyömölcsével, bizonába mely fa miképpen követközik, e boldog szent Anne asszont példázza vala”, Teleki-kódex, 302/27–31.

  75. 75.

    “asszonyállatoknak jelen voltoknak, vigasztalásoknak, keserűségőkbe és veszödelmekbe helhöztetvén, Istennek akaratjából, kezde gondolkodni a bodog szent Anne asszonnak segédségéről, és meglátván a pénzt az ő nyakában, a szent Anne asszonnak képével, nagy óhajtással és alázatos csókolással mondá: ó szentségős anya Anne asszon, mastan énnéköm légy segédség harmad magaddal”, Teleki-kódex, 304/2–8.

  76. 76.

    “az első pénzt, szent Anne asszonnak szeretetiért, a királyné asszonnak adom, az én házas társomnak, hogy nyakára kösse, hogy avagy csak az ő képének tekentetiből, megszabadulhasson a szülésnek menden keserűségétűl”, Teleki-kódex, 303/30–33.

  77. 77.

    Teleki-kódex, 298–300.

  78. 78.

    Dyan Elliott, Spiritual Marriage. Sexual Abstinence in Medieval Wedlock, Princeton: Princeton University Press, 1993, second edition, 16–51.

  79. 79.

    Teleki-kódex, 316–317.

  80. 80.

    Birgitta of Sweden, The Liber Celestis of St. Bridget of Sweden, in Roger Ellis (ed.), Early English Text Society, Oxford: Oxford University Press, 1987, vol. 1, 467. For other publication concerning the life of Birgitta of Sweden see Günther Schiwy, Birgitta von Schweden: Mystikerin und Visionärin des späten Mittelalters, eine Biographie, München: C.H. Beck, 2003. Revelationes coelestes was translated into Latin by Matthias, canon of Linköping and by Birgitta’s confessor, Peter, prior of Alvastra.

  81. 81.

    The Liber Celestis, 1–6; Elliott, Spiritual Marriage, 224–245.

  82. 82.

    Elliott, Spiritual Marriage, 226.

  83. 83.

    The Liber Celestis, 1–6.

  84. 84.

    Teleki-kódex, 289–298.

  85. 85.

    The Book of Margery Kempe, trans. by B. A. Windeatt, London: Penguin Books, 1985, 17; Elliott, Spiritual Marriage, 207.

  86. 86.

    Teleki-kódex, 316.

  87. 87.

    Peter of Vaux, “Vita sanctae Colettae”, AASS March, vol. 1, 68. For Colette’s life see Elisabeth Lopez, Culture et sainteté: Colette de Corbie, 1381–1447, Saint Étienne: Publication de l’Université de Saint Etienne, 1994. For an interpretation of Colette’s miracle connected to Saint Anne see Kathleen Ashley, “Image and Ideology: Saint Anne in Late Medieval Drama and Narrative”, in Ashley and Sheingorn (eds.), Interpreting Cultural Symbols, 111–131, especially 119, 127; Ashley and Sheingorn, “Introduction”, Interpreting Cultural Symbols, 35.

  88. 88.

    Teleki-kódex, 317–319.

  89. 89.

    Ibid., 323–325.

  90. 90.

    “híjad Istennek fiát, az ő szentségös szüleit, és annak anyját, a mü barátonkat, szent Anne asszont, hogy ő münket e halálnak órájába, harmad magával megoltalmazzon”, Teleki-kódex, 324/38–325/3.

  91. 91.

    “azért mendnyájan tiszteljük a bódogságos szent Anne asszont, hogy ő münekönk e földön malaztot nyerjön”, Teleki-kódex, 325/24–26.

  92. 92.

    Teleki-kódex, 319–321.

  93. 93.

    Teleki-kódex, 321–322.

  94. 94.

    Teleki-kódex, 325–328.

  95. 95.

    Teleki-kódex, 325–328.

  96. 96.

    Teleki-kódex, 314–315.

  97. 97.

    Teleki-kódex, 318/16–20.

  98. 98.

    “Üdvözlégy Mária malaztal teljes, Úr vagyon teveled, …, áldott vagy te asszonállatok között, …, és áldott a te méhödnek gyömölcse, Jézus Krisztus, és áldott a szent Anne asszon, te szeretetös anyád, meltül münekönk jöve: a te szüzei testöd, szeplő nélkül. Ámen”, Teleki-kódex, 318/16–20.

  99. 99.

    Legenda sanctissimae matronae Annae, http://tudigit.ulb.tu-darmstadt.de/show/inc-ii-236/0039 (accessed 25 January 2018).

  100. 100.

    “Idvözlégy Mária malaztal teljes Úr vagyon teveled, az te malaztod legyön énvelem Te vagy áldott asszonoknak közötte és áldott az te anyád szent Anne asszon kitul fogantaték az te szent és istenös testöd kitul sziletteték én uram Jézus Krisztus Ámen. Ez imádságot valaki háromszor szent Annának képe előtt meg olvassa tiz ezör halálos bineinek es húsz ezör bocsánandó bineinek kénját oltja meg vele Alexander pápa engette 6 finis. 1526. egy Ave Máriát kér aki irta”, Kazinczy-kódex (1526–1541), 58/15–26.

  101. 101.

    Andrea Kacskovics-Reményi (ed.), Lobkowicz-kódex, 1514. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekke/The Lobkowicz Codex, 1514, the facsimile and transcription with Introduction and notes, in Régi magyar kódexek 22, Budapest: Argumentum Kiadó, 1999, 555/11–24, 251–253.

  102. 102.

    “Pestblӓtter des XV Jahrhunderts”, in Paul Heitz (ed)., Einblattdrucke des fünfzehnten Jahrhunderts (Strassburg, 1901), 16, fig. 36.

  103. 103.

    The translation from Old German into Hungarian is done by Gábor Bradács; that from Hungarian into English is mine.

  104. 104.

    Nixon, Mary’s mother, 87–88.

  105. 105.

    Athanáz L. Orosz and Isvtán Verbényi, “Üdvözlégy Mária”/Hail Mary, in István Verbényi (ed.), Liturgikus Lexikon/Liturgical Lexicon, second edition, Budapest: Szent István Társulat, 2001, 214.

  106. 106.

    Andrea Kacskovics-Reményi and Beatrix Oszkó, Peer-kódex. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átírata bevezetéssel és jegyzetekkel[The Peer Codex. The Facsimile and Transcription of the Monument with Introduction and Notes]/Régi magyar kódexek 25, Budapest: Argumentum Kiadó, 2000, 605/7–14.

  107. 107.

    Anne Ridovics, Isten mindenhatóságának tárháza: Szent Anne barokk kori tisztelete és ábrázolásainak ikonográfiája egy korabeli imádságoskönyv tükrében/The house of the Lord: Baroque devotion and iconography of Saint Anne’s cult, PhD thesis, Budapest, Eötvös Lóránd University, 2000, esp. 1–26; A. Ridovics, “The changing aspects of the female roles through the cult of Saint Anne in the visual art from the historical territory of Hungary (14–16th c.)”, in Attila Kiss and György E. Szőnyi (eds.), The Iconology of Gender I. Eastern and Western Traditions of European Iconography 3, Papers in English and American Studies XV, Szeged: JATE Press, 2008, 49–62; Emőke Nagy, “Reprezentările Sfintelor Neamuri”, 127–139; E. Nagy, “Urban Patronage of Saint Anne Altars in Late Medieval Hungaryˮ, 145–173.

Author information

Authors and Affiliations

  1. Romano-Catholic Parish Archives, Cluj-Napoca, Romania

    Emőke Nagy

Authors
  1. Emőke Nagy
    View author publications

    You can also search for this author in PubMed Google Scholar

Editor information

Editors and Affiliations

  1. Wolfson College, University of Oxford, Oxford, United Kingdom

    Elena Ene D-Vasilescu

Additional information

This study is based on a subchapter of my doctoral dissertation entitled “Narrative and Visual Sources of Saint Anne’s Cult in Late Medieval Hungary in a Comparative Perspective; fourteenth–sixteenth centuries”, PhD dissertation, Cluj-Napoca and Budapest, Babeș-Bolyai University, 2015. I thank first my supervisors Ioan-Aurel Pop and Gábor Klaniczay, who advised me during research about St. Anne, and also to the scholars who helped me with various suggestions—among them, Csilla Gábor, Edit Madas, and Farkas Gábor Kiss. Special thanks are due to Dr. Elena Ene D-Vasilescu, who reviewed my text several times. Without her work this piece would have not been here. I published about St. Anne, thus: “Motherhood and Sanctity in the Cult of Saint Anne: The Reception of the Saint’s Legend Based on her Earliest Sources from Medieval Hungary, the Teleki , Kazinczy , and Érdy codices”, Colloquia 15(2009): 22–43; “‘Had She Born Ten Daughters, She Would Have Named Them All Mary because of the Kindness of the First Mary’. St. Anne in the Sermons of Two Late Medieval Hungarian Preachers”, in Gecser Ottó (ed.), Klaniczay Gábor Festschift, Budapest, CEU Press, 2011, 273–283, and “Urban Patronage of Saint Anne Altars in Late Medieval Hungary”, Annual of Medieval Studies at CEU 22 (2016): 145–173. I used some of the material from the article “Motherhood and Sanctity in the Cult of Saint Anne” in this chapter and I am grateful to Prof. Maria Crăciun, the editor of Colloquia, the Journal of Central European History for allowing me to do so.

Rights and permissions

Reprints and permissions

Copyright information

© 2018 The Author(s)

About this chapter

Check for updates. Verify currency and authenticity via CrossMark

Cite this chapter

Nagy, E. (2018). The Reception of Saint Anne’s Cult in the Hungarian Ecclesiastical Environment: Her Legend in Codices. In: Ene D-Vasilescu, E. (eds) Devotion to St. Anne in Texts and Images. Palgrave Pivot, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-319-89399-0_3

Download citation

  • DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-89399-0_3

  • Published:

  • Publisher Name: Palgrave Pivot, Cham

  • Print ISBN: 978-3-319-89398-3

  • Online ISBN: 978-3-319-89399-0

  • eBook Packages: HistoryHistory (R0)

Publish with us

Policies and ethics

Search

Navigation