Abstract
Katona’s Bánk Bán is probably the play examined in this volume which comes closest to a national play in a stricter, or more traditional sense. Written in the early nineteenth century in the language spoken by the Hungarian people, it features a national hero and played an important role in the nation-building process in Hungary, which when the play was written was part of the Austro-Hungarian empire and not a sovereign country. It is the only play examined in this volume that has not been used to challenge traditional notions of the nation and national identity.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Access this chapter
Tax calculation will be finalised at checkout
Purchases are for personal use only
Notes
- 1.
See the database of the Hungarian Theatre and Museum Institute. Accessed at: http://szinhaziintezet.hu/index.php?option=com_wrapper&view=wrapper&Itemid=754, on December 18, 2016.
- 2.
The first component of the rhyming title, (Bánk) is a proper name, and the second component (Bán) refers to a high administrative function equivalent to a palatine. Bánk was in effect the viceroy of Hungary when the King was absent waging war.
- 3.
Erdélyi Múzeum 1 (Kolozsvár: Református Kollégium Nyomdája, 1814), 167. Accessed at: http://documente.bcucluj.ro/web/bibdigit/periodice/erdelyimuzeum/BCUCLUJ_FP_106354_1814_001.pdf, on June 4, 2016.
- 4.
In 1818 the final issue of the Erdélyi Múzeum devoted sixty-two pages to the outcome of the drama contest. After a long prologue about the current state of Hungarian theaters, the article reminded readers of the original call for history plays and how such an endeavor was part of a general effort to raise the national language and culture to the level of the most civilized nations in Europe . The article ends with an analysis of the three plays chosen as the best, but none of these were deemed good enough to win the prize. Erdélyi Múzeum 10 (Pest: Trattner János Tamás, 1818), 105–167. Accessed at: http://documente.bcucluj.ro/web/bibdigit/periodice/erdelyimuzeum/BCUCLUJ_FP_106354_1818_010.pdf on June 4, 2016.
- 5.
Ferenc Kerényi, “Petőfi Bánk Bánja.” In Kerényi, ed. Petőfi Sándor, “Bánk bán” (Budapest: Magyar Helikon, 1979), 39.
- 6.
László Orosz , A Bánk bán értelmezéseinek története (Budapest: Krónika Nova Kiadó, 1999), 19.
- 7.
Orosz , 14.
- 8.
“The servants of the nation” is an expression coined by Gereben Vas, a popular nineteenth-century writer and journalist, in the title of his book A nemzet napszámosai (1857), which was a sociography of the life of nineteenth-century Hungarian provincial towns and a tribute to the traveling actors and theater companies.
- 9.
“Consider now, how religion and law are strengthened as they enter into alliance with the theater, where virtue and vice, happiness and misery, wisdom and folly are accurately and palpably led out before man in a thousand images ; where Providence solves its riddles, untangles its knots before his eyes. […] The stage is, more than any other public institution, a school of practical wisdom, a guide to our daily lives, an infallible key to the most secret accesses of the human soul. […] Thus is the great and varied service done to our moral culture by the better-developed stage; the full enlightenment of our intellect is no less indebted to it. Here, in this lofty sphere, the great mind, the fiery patriot first discovers how he can fully wield its powers. […] The theater is the common channel through which the light of wisdom streams down from the thoughtful, better part of society, spreading thence in mild beams throughout the entire state.”—Friedrich Schiller , The Theater Considered as a Moral Institution, Accessed at: https://www.schillerinstitute.org/transl/schil_theatremoral.html on August 27, 2016.
- 10.
Ferenc Bíró, Katona József (Budapest: Balassi Kiadó, 2002), 51.
- 11.
The plays were: Aubigny Klementina (1813), Ziska , Parts I and II [Ziska, the leader of the Czech Hussites or Taborites] (1813–14), Luca széke [Luca’s Chair] (1814), Jeruzsálem pusztulása [The Fall of Jerusalem] (1814), A Rózsa [The Rose, a satirical play] (1814), and Bánk Bán (1815).
- 12.
Erika Fischer-Lichte, History of European Drama and Theatre (London: Routledge, 2004), 232.
- 13.
The Hussites were a community of Christian Protestants in the Kingdom of Bohemia in the fourteenth century. They were the followers of Jan Hus (1369–1415), who was tried for heresy by the Council of Constance and sentenced to death for his radical views. After his death the Hussite Wars (ca. 1420–1434) broke out and the movement split into several sectarian factions. One of the most puritanical groups were the Taborites, who established their own headquarters near Prague and called it Tabor. Jan Žižka (ca. 1360–1424), the leader of this faction, is remembered as a successful military leader and the inventor of field artillery before the age of tanks.
- 14.
The Ritterdrama as a genre became popular at the end of the eighteenth century in Germany after the success of Goethe’s Götz von Berlichingen (1773) and Schiller’s Die Räuber (1781). They had many epigones who chose knightly or heroic topics and focused on spectacular stage effects and exaggerated emotions to entertain audiences who were tired of the classic , conventional French theater.
- 15.
Ibid., 24. Actors were sometimes invited to choose a play and a role for a benefit performance from which they could use the profits to supplement their salaries or offer a large part of their income to a charity.
- 16.
Ferenc Kerényi , “Katona József eredetisége.” In Kerényi, ed. Katona József: Bánk Bán (Budapest: Ikon. Matúra Klasszikusok, 1992), 11.
- 17.
János Arany, Összes művei, ed. Dezső Keresztury, vol. 10 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 275–329.
- 18.
Ferenc Kerényi , ed. Katona József: Bánk Bán (Budapest: Ikon. Matúra Klasszikusok, 1992).
- 19.
The history song (in Hungarian históriás ének) is a typical sixteenth-century Hungarian genre which flourished during the Ottoman occupation of the kingdom of Hungary. Since the cultivation of the classical musical tradition was disrupted, amateur musicians, priests, students, teachers, and soldiers toured the country and sang about important historical and contemporary events to the accompaniment of a lute or violin. Much of the musical notation has been lost, but more than 250 texts have survived. One of the most important collections of these history songs was published by Gáspár Heltai in the volume Cancionale in 1574. This volume also included the lyrics of András Valkai’s song about Bánk Bán. See Bence Szabolcsi, A magyar zene évszázadai (Budapest, 1961), 103–105.
- 20.
Kerényi , Bánk Bán, 6.
- 21.
Bence Szabolcsi, A magyar zene évszázadai, (Budapest, 1961), 105.
- 22.
Kerényi , Bánk Bán, 8.
- 23.
Rezső Gálos, “Egy ismeretlen Bánkbán-dráma,” in Budapesti Szemle, ed. Géza Voinovich, vol. 215, issues 623, 624, 625 (Budapest: Franklin Társulat, 1929), 44. Accessed at http://real-j.mtak.hu/2502/1/BudapestiSzemle_1929_215.pdf on May 29, 2016.
- 24.
Benedek Virág , Magyar Századok. Accessed at http://mek.oszk.hu/04900/04919/html/ on May 29, 2016.
- 25.
Jenő Péterfy , Katona József Bánk Bánja (Budapest: Franklin Társulat, n.d.), 161.
- 26.
József Waldapfel , “Horváth József Elek és az erdélyi drámapályázat,” in Irodalomtörténeti Közlemények, ed. Elemér Császár, vol. 43 (Budapest: Pallas, 1933), 154.
- 27.
László Orosz , “Petőfi Sándor: Bánk Bán,” In Irodalomtörténet, vol. 12. 62/3, (1980): 826–829, 828.
- 28.
Ferenc Kerényi , “Petőfi Bánk Bánja,” In Petőfi Sándor, “Bánk bán” (Budapest: Magyar Helikon, 1979), 44.
- 29.
Ibid., 6–7.
- 30.
Verbunkos or Werbungsmusik is a type of recruiting music used by the Austrian army. It has been associated with Hungarian music since the eighteenth century: Mozart, Haydn, and Schubert used verbunkos in their works and often referred to it as Ungaresca style. In the nineteenth century Liszt’s Hungarian Rhapsodies popularized the verbunkos as Hungarian national music .
- 31.
Kerényi , “Petőfi Bánk Bánja,” 33.
- 32.
Pál Pándi : Bánk Bán-kommentárok (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980), 14.
- 33.
“Vak voltam én is udvarodban; de már látok.” József Katona , Bánk Bán (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985), 179.
- 34.
“Tulajdonunkat elvevé, od’adta a hazájabéli / cinkossinak, s kihúzta a szegény / magyarnak a kezéből a kenyért, s azt / megette a meráni fegyveres.” Katona , Bánk Bán, 82.
- 35.
“Hogy enged egy asszony kevély áhítózásinak / s Kálmánnak, a fiának, hogy dobot, / vagy egy kicsiny kürtöt nyerhessen – űzi / Galíciából el Miciszlavict?” Katona , Bánk Bán, 83.
- 36.
“De a szegény Miciszlavic Miciszláv / mit véte, e meráni büszke asszony / hogy tartományait kívánja el?” Katona , Bánk Bán, 79.
- 37.
“Polyákországot elnyerted, s tán a magyart / veszted helyette el!” Katona , Bánk Bán, 177.
- 38.
István György Tóth , ed. A Concise History of Hungary (Budapest: Corvina-Osiris, 2005), 338.
- 39.
“Tiborc: Ő cifra és márványos házakat / építtet; és mi – csaknem megfagyunk / kunyhónk sövényfalai közt – Bánk: Átkozott!” Katona, Bánk Bán, 114.
- 40.
This could be a reference to the Golden Bull (1222), the Magna Carta of Hungary which grants special rights and freedoms to the Hungarian nobility, though chronologically it does not fit the story of the play, because the Golden Bull was issued ten years after Gertrude’s death. Nonetheless, it was a very important document that was frequently cited by the nationalist nobility’s resistance movement and would have been well known in Katona’s time. The historical inaccuracy would not have worried a nineteenth-century audience eager to cheer every nationalist manifestation on stage.
- 41.
“Petur: Meg kell erősítenie régi (szent első királyunktól kitett) szabadságbeli / jussainkat; vagy ha megmutatja, hogy a hazám boldogságán segít / ezen szabadság eltörlése – egy szót / se szóllok: ámde míg ez a szokás, / e század, Árpád vére, a magyar érzés, magyar javak virágzanak, / mindaddig azt fogom kiáltani: üsd az / orrát, magyar, ki bántja a tied’!” Katona , Bánk Bán, 84.
- 42.
Tóth , ed. A Concise History, 338.
- 43.
“Zendűlésbe nem / fog-é kiömleni az ártatlanok-, / a felebarátjainknak vére is? […] És tagja légyek e rossz társaságnak itt én is? Ártatlan vért ontani / segítsek? És abban eszköz legyek, hogy / jajgasson a szabadságunk miatt / szegény magyar hazám?” Katona, Bánk Bán, 85.
- 44.
“Bánk: Vétkűl tulajdonítsuk azt neki, / hogy a felekezetét jobban szeretné, / mint a magyarságot? – Ha a németek / között közűletek király lehetne / egyik, nem elsőbb volna-e előtte / még ott is a magyar? Békétlenek (gondolkozva, dörmögve): Hisz az való.” Katona, Bánk Bán, 86.
- 45.
“Bánk: Egy szót! – Ülj le! – Hasztalan kiáltsz te most, / mert nem szabad bejönni senkinek / is; úgy parancsolá Bán bán, Magyarország királya.” Katona , Bánk Bán, 177.
- 46.
“Bánk: Egy szájjal, egy lélekkel azt kiáltá / minden magyar hozzám: ‘Egy egynehány / keserves esztendők alatt magyar / törvényeink magyar hazánkon úgy / fityegnek, amiképpen egy pellengéroszlopra / állítotton mocskos tettinek / táblája.’” Katona, Bánk Bán, 178.
- 47.
Bíró , Katona József, 106.
- 48.
István Széchenyi , Napló [Diary] (Budapest: Gondolat, 1978), 880.
- 49.
Loren Kruger , The National Stage: Theatre and Cultural Legitimation in England, France, and America (Chicago and London: University of Chicago Press, 1992), 7.
- 50.
“Hitvány! Ne bántsd hazámat!” Katona, Bánk Bán, 184.
- 51.
“Legyen / örökre átkozott az a kölyök, kit / gyalázatomra szűlt Meránia!” Katona , Bánk Bán, 182.
- 52.
Tóth , ed. A Concise History, 335.
- 53.
“Bánk: Nincs a teremtésben vesztes, cask én! / Nincs árva más több, cask az én gyermekem! Király (magába – indulatoskodik): Nincs? – Mostan érzi veszteségemet. / Ő boldog ember! Enyhülést szerezhet; / szabad folyáson úszhat a dühe: / hallgatni kell nekem, – király vagyok. […] Isten vagyok csak lenni kéntelen; / azonban ember lennem nem szabad.” Katona , Bánk Bán, 225.
- 54.
“Irtóztatóan bűntettél, Istenem! / jól értelek; kivetted a kezemből / pálcámat; – én imádlak! – Így magam / büntetni nem tudtam – [magában] nem mertem is – / Magyarok! Előbb mintsem magyar hazánk – / előbb esett el méltán a királyné!” Katona , Bánk Bán, 228.
- 55.
“A kecskeméti pusztákról,” in Tudományos Gyűjtemény (1823/4): 50–58.
- 56.
“Mi az oka, hogy Magyarországban a Játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?” in Tudományos Gyűjtemény (1821/4): 3–22. Accessed at: http://real-j.mtak.hu/1952/1/TudomanyosGyujtemeny_1821.pdf on July 28, 2016.
- 57.
Ferenc Kerényi , A Régi Magyar Színpadon 1790–1849 (Budapest: Magvető, 1981), 95.
- 58.
Ferenc Bíró, “A Bánk Bánról,” in Irodalomtudományi Közlemények (2000/1–2): 24.
- 59.
Jenő Péterfy mentions in his book from 1883 that according to the reminiscences of the nineteenth-century writer and literary critic Imre Vahot there were two earlier performances : in 1826 in Pécs and 1828 in Kassa; but there are no further records or traces of these performances. See Péterfy , Katona József Bánk Bánja, 172.
- 60.
Kerényi , “Petőfi Bánk Bánja,” 39.
- 61.
Zoltán Imre, “(Nemzeti) kánon és (nemzeti) színház – Vita a Bánk Bán 1930-as centenáriumi Mise-en-Scène-jéről,” In A színház színpadra állításai (Budapest: Ráció, 2009), 71–92, 81.
- 62.
Péterfy , Katona József Bánk Bánja, 167.
- 63.
É. Á., “A Bánk bán-vita,” In Irodalomtörténet (1928/2): 330–341.
- 64.
Zoltán Imre , “(Nemzeti) kánon és (nemzeti) színház,” 71.
- 65.
Orosz , A Bánk Bán értelmezéseinek története, 100–105.
- 66.
László Orosz , A Bánk Bán értelmezéseinek története, 85.
- 67.
Bánk Bán Mozaikok, digital virtual exhibition of Katona’s Bánk Bán. Hosted on the website of the National Széchényi Library: http://regi.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/bank/index1.htm. Accessed on July 29, 2016.
- 68.
Angéla Csipak, “Az ‘átigazított’ Bánk Bán,” in Hungarológiai Közlemények 13/49 (1981): 549–565, 551.
- 69.
An image gallery is available on the page of the virtual exhibition of the National Széchényi Library: http://regi.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/bank/lapok/tabla.htm. Accessed on July 29, 2016.
- 70.
Christopher B. Balme, The Cambridge Introduction to Theatre Studies (Cambridge: Cambridge University Press, 2009), 103.
- 71.
See the online images in the digital collection of the National Széchényi Library. Accessed at: http://regi.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/bank/lapok/tabla.htm, on December 19, 2016.
- 72.
Dr. Lajos Bartucz, “Katona József földi maradványainak exhumálása,” in Katona emlékkönyv, ed. Iván Hajnóczy (Kecskemét: Első kecskeméti hírlapkiadó és nyomda, 1930), 56–67. Accessed at: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Bacs_kiskun_megye/pages/Katona_emlekkonyv/008_katona_maradvanya.htm, on July 29, 2016.
- 73.
Manfred Pfister , The Theory and Analysis of Drama (Cambridge: Cambridge University Press, 1993), 36.
Bibliography
Arany, János. Összes művei, ed. Dezső Keresztury, vol. 10, 275–329. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962.
Balme, Christopher B. The Cambridge Introduction to Theatre Studies. Cambridge: Cambridge University Press, 2009.
Bartucz, Dr. Lajos. “Katona József földi maradványainak exhumálása.” In Katona emlékkönyv, ed. Iván Hajnóczy, 56–67. Kecskemét: Első kecskeméti hírlapkiadó és nyomda, 1930. Accessed July 29, 2016. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Bacs_kiskun_megye/pages/Katona_emlekkonyv/008_katona_maradvanya.htm.
Bíró, Ferenc. “A Bánk Bánról.” In Irodalomtudományi Közlemények (2000/1–2): 24–61.
———. Katona József. Budapest: Balassi Kiadó, 2002.
Csipak, Angéla. “Az ‘átigazított’ Bánk Bán.” In Hungarológiai Közlemények 13/49 (1981): 549–565.
Erdélyi Múzeum 1. Kolozsvár: Református Kollégium Nyomdája, 1814. Accessed June 4, 2016. http://documente.bcucluj.ro/web/bibdigit/periodice/erdelyimuzeum/BCUCLUJ_FP_106354_1814_001.pdf
——— 10 (Pest: Trattner János Tamás, 1818): 105–167. Accessed June 4, 2016. http://documente.bcucluj.ro/web/bibdigit/periodice/erdelyimuzeum/BCUCLUJ_FP_106354_1818_010.pdf
Fischer-Lichte, Erika. History of European Drama and Theatre. London: Routledge, 2004.
Gálos, Rezső. “Egy ismeretlen Bánkbán-dráma.” In Budapesti Szemle, ed. Géza Voinovich, vol. 215, issues 623, 624, 625. Budapest: Franklin Társulat, 1929.
Imre, Zoltán. A színház színpadra állításai, 71–92. Budapest: Ráció, 2009.
Katona, József. Bánk Bán. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985.
———. “A kecskeméti pusztákról.” In Tudományos Gyűjtemény (1823/4): 50–58.
———. “Mi az oka, hogy Magyarországban a Játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?” In Tudományos Gyűjtemény (1821/4): 3–22. Accessed July 28, 2016. http://real-j.mtak.hu/1952/1/TudomanyosGyujtemeny_1821.pdf
Kerényi, Ferenc, ed. Katona József: Bánk Bán. Budapest: Ikon. Matúra Klasszikusok, 1992.
———. “Petőfi Bánk Bánja.” In Petőfi Sándor, “Bánk bán”. Budapest: Magyar Helikon, 1979, 9–82.
———. A Régi Magyar Színpadon 1790–1849. Budapest: Magvető, 1981.
Kruger, Loren. The National Stage: Theatre and Cultural Legitimation in England, France, and America. Chicago and London: University of Chicago Press, 1992.
Orosz, László. A Bánk bán értelmezéseinek története. Budapest: Krónika Nova Kiadó, 1999.
Pándi, Pál. Bánk Bán-kommentárok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980.
Péterfy, Jenő. Katona József Bánk Bánja. Budapest: Franklin Társulat, 1883.
Pfister, Manfred. The Theory and Analysis of Drama. Cambridge: Cambridge University Press, 1993.
Szabolcsi, Bence. A magyar zene évszázadai. Budapest: Zeneműkiadó, 1961.
Széchenyi, István. Napló. Budapest: Gondolat, 1978.
Tóth, István György, ed. A Concise History of Hungary. Budapest: Corvina-Osiris, 2005.
Vázsonyi, Gábor. “Quellen und Bearbeitungen des Bankbanusstoffes bis Katona und Grillparzer und die Dichterische Stellungnahme der Beiden.” Unpublished Ph.D. diss., Szeged, 1976. Accessed July 8, 2016. http://doktori.bibl.u-szeged.hu/2096/1/1976_vazsonyi_gabor.pdf
Virág, Benedek. Magyar Századok. Budapest: Neumann Kht., 2004. Accessed May 29, 2016. http://mek.oszk.hu/04900/04919/html/.
Waldapfel, József. “Horváth József Elek és az erdélyi drámapályázat.” In Irodalomtörténeti Közlemények, ed. Elemér Császár, vol. 43. Budapest: Pallas, 1933.
Acknowledgments
I am deeply grateful to the staff of The Hungarian Theater Museum and Institute and to Ildikó Sirató, the Director of the Department of Theater Studies of the National Széchényi Library for their generous assistance.
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
Editor information
Editors and Affiliations
Rights and permissions
Copyright information
© 2018 The Author(s)
About this chapter
Cite this chapter
Lajosi, K. (2018). Bánk Bán: The Hungarian National Play. In: van der Poll, S., van der Zalm, R. (eds) Reconsidering National Plays in Europe. Palgrave Macmillan, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-319-75334-8_4
Download citation
DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-75334-8_4
Published:
Publisher Name: Palgrave Macmillan, Cham
Print ISBN: 978-3-319-75333-1
Online ISBN: 978-3-319-75334-8
eBook Packages: Literature, Cultural and Media StudiesLiterature, Cultural and Media Studies (R0)