Abstract
The Great Hungarian Plain is the largest macro-region in the Carpathian Basin. In the chapter, the evolutionary models of the region will be described, and also a general picture will be drawn on the evolution of its lithology, morphology, hydrology, climate and vegetation. In a meso-scale, the general descriptions of landscape parameters will be given, typifying the landscapes into two groups: meso-regions formed on alluvial fans and meso-regions formed on floodplains and floodplain levels. Quite detailed analysis is on the most important environmental values and risks of the Great Hungarian Plain. In a separate subchapter, the changes in human impact on the macro-region during the last millennia will be introduced. Detailed studies discuss the descending level of groundwaters, the different ways of mitigating flood hazard and risk, and in connection with these topics, the ways of possible solutions, their weak points and probable consequences will be presented. The river channel regulation and flood protection works in the Tisza River’s system are analysed in detail, and also the environmental consequences of these works are presented, as these works caused the greatest environmental change in the Great Hungarian Plain.
Access this chapter
Tax calculation will be finalised at checkout
Purchases are for personal use only
References
Ádám L, Marosi S, Szilárd J (1959) A Mezőföld természeti földrajza. (Földrajzi Monográfiák 2.) Akadémiai Kiadó, Budapest
Ádám L (1983) A Dunántúli-középhegység alakrajzi jellemzése. Földrajzi Értesítő 32(3–4):413–420
Andó M (1971) Alsó-Tiszavidék. In: Marosi S, Szilárd J (szerk) A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp 142–165
Andó M (2002) A Tisza-vízrendszer hidrogeográfiája. SZTE TFT, Szeged
Andrásfalvy B (1975) Duna mente népének ősi ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. (Tanulmányok Tolna megye történetéből 7.) Tolna megyei Tanács Levéltára, Szekszárd, p 353
Antal E, Járó Z, Somogyi S, Várallyay Gy (2000) A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai. Magyarországon. MTAFKI, Budapest
Biró M, Molnár Zs (1998) A Duna-Tisza köze homok-buckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Füzetek 5:1–34
Borsy Z (1961) A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest
Borsy Z (1977) Evolution of relief forms in Hungary in wind-blown sand areas. Földrajzi Közlemények 101(25):3–16
Borsy Z (1989) Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete. Földrajzi Értesítő 37:211–224
Borsy Z (1995) Evolution of the North-Eastern part of the Great Hungarian Plain in the past 50000 years. Questiones Geographicae, Special Issue 4
Borsy Z, Félszerfalvi J, Lóki J (1981) A jánoshalmi MÁFI alapfúrás homoküledékeinek elektronmikroszkópos vizsgálata. Acta Geogr Debr 20:35–50
Borsy Z, Félegyhézi E, Csongor É (1989) A bodrogköz kialakulása és vízhálózatának változásai. Alföldi Tanulmányok 13:65–85
Bulla B (1964) Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest 424
Cholnoky J (1910) Az Alföld felszíne. Földrajzi Közlemények 38:413–436
Csorba P (2009) Mennyire összeilleszthető a hazai természet- és társadalom-földrajzi adatbázis? Földrajzi Közlemények 133(1):181–189
Frisnyák S (1990) Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest
Frisnyák S (2001) Akultúrtáj kialakulása és terjedése az alföldön. 1. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged. www.geography.hu
Gábris Gy, Nádor A (2007) Long-term fluvial archives in hungary: response of the Danube and Tisza Rivers to tectonic movements and climatic changes during the quaternary. Quatern Sci Rev 22–24:2758–2782
Gazdag L (1964) A Száraz-ér vízrendszere. Földrajzi Értesítő 13:367–374
Giber J (2005) Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban. B+V, Budapest
Justyák J (2002) Magyarország éghajlata. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
Kertész Á, Mika J (1999) Aridification—climate change in South-Eastern Europe. Phys Chem Earth (A) 24(10):913–920
Konecsny K (2000) Az országhatáron túli tájalakítás hatása az Alföld vízviszonyaira. In: Rakonczai J (szerk) A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba
Lakatos V (1988) Krónika a kun pusztákról. Isis, Kecskemét
Lakatos D (2003) A termőföld mint alapvető erőforrás. http://www.date.hu/szervez/agrvid/kozgaz/04.htm (2008–03)
Lászlóffy W (1982) A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest
Liebe P (1994) A rétegvízkészletek és a nyomásszintek változása a Duna–Tisza közi hátságon és azok hatásai a talajvízszintekre. In: Pálfai I (szerk) A Duna–Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, pp 25–29
Lóczy D (2000) Az alföldi tájak változó hasznosítása és értéke. In: Frisnyák S (szerk) Az Alföld történeti földrajza. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, pp 221–228
Lóki J (2000) Az Alföld általános képe. A dunai Alföld. A tiszai Alföld. In: Karácsony D (szerk) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, pp 296–301
Lóki J, Félegyházi E (2007) ABodrogköz kialakulása és mai felszíne. http://geogis.detek.unideb.hu/Kutatas/Felszinfejlodes/Bodrogkoz.pdf
Lóki J, Szabó J, Konecsny K, Szabó G, Szabó Sz (2004) Az erdősültség és az árhullámok kapcsolata a Felső-Tisza-vidéken. 2. MFK, Szeged. www.geogaraphy.hu
Lovász Gy (2006) A pleisztocén–holocén hordalékkúpok fejlődéstípusai Magyarországon. Tiszteletkötet Hahn Gy.-nek. Egyetemi Kiadó, Miskolc, pp 117–121
Marosi S (2000) Síkságok és dombságok. In: Karácsony D (szerk) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 285–287
Marosi S, Szilárd J szerk (1969) Tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest
Mezősi G (2008) Magyarország környezetföldrajza. JATEPress, Szeged
Miháltz I (1967) A Dél-Alföld felszínközeli rétegeinek földtana. Földtani Közlöny 97(3):294–307
MNA (1989) Magyarország Nemzeti Atlasza. Carthographia, Budapest
Molnár B (1977) ADuna–Tisza köz felső pliocén (levantei) és pleisztocén földtani fejlődéstörténete. Földtani Közlöny 107:1–18
Molnár B, Iványosi Szabó A, Fényes J (1979) A Kolon-tó kialakulása és limnogeológiai fejlődése. Hidrológiai Közlöny 59(12):549–560
Nagy B (2001) Energiavagyon és kiaknázhatóság. Magyar Tudomány 48(11):1274–1279. http://www.matud.iif.hu/01nov/nagy.html
Németh T (szerk) (2005) A talaj vízgazdálkodása és a környezet. MTATAKI, Budapest
OMSZ = Mersich I (szerk) (2003) Magyarország éghajlati atlasza. OMSZ, Budapest
Pálfai I (szerk) (1994) A Duna–Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba
Pálfai I (szerk) (2001) Magyarország holtágai. KVM, Budapest
Papp A (1956) ANagy-és Kissárrét vidékének régi vízrajza. Acta Univ Debr 3:1–7
Pécsi M (1959) A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest
Pécsi M (1996) Geomorphological regions of hungary. MTAFKI, Budapest
Pécsi M (2001) Geomorfológiai felszínek képződése a lepusztulás, a felhalmozódás és a lemeztektonika tér- és időbeni változásának hatására. Földrajzi Értesítő 50(1–4):33–48
Pécsi M, Somogyi S (1967) Magyarország természeti földrajzi tájai és geomorfológiai körzetei. Földrajzi Értesítő 16:285–302
Péczely Gy (2002) Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Rakonczai J, Bódis K (2001) Ageoinformatika alkalmazása a környezeti változások kvantitatív értékelésében 1. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, p 18. www.geography.hu
Réthly A (1970) Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest
Schweitzer F (2004) A tiszai hullámtér geomorfológiai vizsgálata: víztározók, hullámtérbővítés, gátépítés. Jászkunság 2004(1):1–12
Schweitzer F (2005) Atomerőmű Magyarországon. História 27(6–7):22–23
Somogyi S (1994) Az Alföld földrajzi képe a honfoglalás és a magyar középkor időszakában. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv, 61–75
Somogyi S (2000a) Atermészeti változások és a társadalmi-gazdasági folyamatok kölcsönhatása az Alföldön a Honfoglalás előtt. In: Frisnyák S (szerk) Az Alföld történeti földrajza. NYF, Nyíregyháza, pp 7–25
Stefanovits P (1981) Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Strömpl G (1930) Helyneveink vízrajzi szókincse. Hidrológiai Közlöny 9:113–128
Sümeghy J (1944) A Tiszántúl. (Magyar tájak földtani leírása 6.) Magyar Királyi Földtani Intézet, Budapest
Sümegi P (2005) Loess and upper paleolithic environment in hungary. Aurea, Nagykovácsi
Szesztay K (2000) Az Alföld vízháztartása. In: Pálfai I (szerk) A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, pp 7–16
Szlávik L (2002) Árvízvédelem. In: Somlyódi L (szerk) A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. MTA, Budapest, pp 205–244
Szodfridt I (1994) Az erdők és a talajvíz kapcsolata a Duna–Tisza közi homokhátságon. In: Pálfai I (szerk) A Duna–Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, pp 59–66
Vágás I (2001) Az ezredforduló árhullámai a Tiszán. Magyar Tudomány 8:958–966
Várallyay Gy (2000) Magyarország talajviszonyai a folyószabályozások előtt. In: Somogyi S (szerk) Folyószabályozások és ármentesítések. MTAFKI, Budapest, pp 109–125
Várallyay Gy (2001) A talaj vízgazdálkodása és a környezet. Magyar Tudomány 46(7):799–815
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
Rights and permissions
Copyright information
© 2017 Springer International Publishing Switzerland
About this chapter
Cite this chapter
Mezősi, G. (2017). Physical Geography of the Great Hungarian Plain. In: The Physical Geography of Hungary. Geography of the Physical Environment. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-319-45183-1_7
Download citation
DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-45183-1_7
Published:
Publisher Name: Springer, Cham
Print ISBN: 978-3-319-45182-4
Online ISBN: 978-3-319-45183-1
eBook Packages: Earth and Environmental ScienceEarth and Environmental Science (R0)