Advertisement

Catalogue of Floods in Medieval Hungary 1001–1500: Analysis of Individual Flood Reports

  • Andrea KissEmail author
Chapter
  • 166 Downloads
Part of the Springer Water book series (SPWA)

Abstract

In this chapter all medieval reports on flood events, preserved in contemporary documentation, either regarding single floods, series of events or the information closely related to preceding floods and high waters, are presented and separately analysed, as individual case studies. Flood-related information is mainly available in legal documentation (primarily charters) and partly in account books, foreign and domestic narratives and private correspondence. In order to understand the main characteristics of the individual events, each flood case is discussed in its local hydrological and environmental context; moreover, the historical context, interpretation questions, flood magnitude classification, timing, location and related uncertainties are as well discussed in more detail. The chapter contains 223 case studies on flood events: 21 from the eleventh–thirteenth, 82 from the fourteenth and 120 cases from the fifteenth centuries. Whereas for the eleventh and twelfth centuries flood references are only exceptionally available in contemporary documentation, flood is a more frequently mentioned phenomenon from the thirteenth century. The real increase of flood-related documentation is dated to the fourteenth century; the late Middle Ages is the best-documented period with special emphasis on the fifteenth century. Beyond the analysis of single flood references, if available, parallel flood observations in the neighbouring countries and Europe, with special emphasis on Central Europe, are also provided in each case study, together with the known weather conditions that might have been responsible for the development of floods.

Bibliography

  1. A Rába Csákány, Grics, Kovátsi, Rába, Doroszló közötti szakaszának vízrajzi térképvázlata (Hydrographic map of the Rába river section between Csákány, Grics, Kovátsi, Rába, Doroszló). 1780. M = 1:100000. Hungarian National Archives (hereafter HNA) S 12 Div. XI. No. 0025/a:2.Google Scholar
  2. A Tisza folyó Poroszló–Tiszafüred közöti szakaszának vízrajzi térképe (Hydrological map of the Tisza river section between Poroszló and Tiszafüred). 1788. M = 17400. HNA S 11 No. 1763:1.Google Scholar
  3. A Tisza helyszínrajza (Topographical map of the Tisza). 1930. M = 1:25000. HNA S 118 No. 1567/1–4.Google Scholar
  4. A tiszai átmetszések fokonkénti képződése 1855ik évtől 1872i … (The gradual development of cross-cuttings of the Tisza from 1855 to 1872). 1873. M = 1:7200. HNA S 80 No. 6/43, 45, 47.Google Scholar
  5. Abért, László and Károly Baross. 1996. Árvízvédekezés a Rába folyón 1996 áprilisában (Flood defence on the Rába river in April 1996). Vízügyi Közlemények 78: 124–136.Google Scholar
  6. AGROTOPO = MTA-TAKI Agrotopográfiai Adatbázis (Hungarian Academy of Sciences, Soil Science Research Institute, Agrotopraphy Database), 1991. Online database: http://maps.rissac.hu/agrotopo/. Last download: 28.06.2018.
  7. Alexandre, Pierre. 1987. Le climat en Europe au Moyen Âge. Contribution à l’histoire des variations climatiques de 1000 à 1425, d’après les sources narratives de l’Europe occidentale, 540–581. Paris: Éditions de l’École des Hautes Études en Sciences Sociales.Google Scholar
  8. Almási, Tibor. 1996, 2001, 2003. Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 10, 324, vol. 12, 200–203, vol. 13, 21. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  9. Almási, Tibor and Tamás Kőfalvi. 2004. Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 14, 353. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  10. AMB = Archiv hlavneho mesta SR Bratislavy/Archiv der Hauptstadt der SR Bratislava. Magistrát mesta Bratislavy (AMB-A/XXIV.1): Komarna kniha/Kammerbuch: K1-56 (1434–1500).Google Scholar
  11. Ambrózy, Antal. 1863. Tekintetes Zemplén megyébe kebelezett Kaponya községének rendezésutáni térképe (Acquittance map of Kaponya incorporated to the respected Zemplén county). M = 1:3800. Hungarian National Szechenyi Library, Map Collection (hereafter OSzK) TK 1587.Google Scholar
  12. Ambrózy, Pál. 1997. A Felső-Rába vízgyűjtőjének éghajlati jellegzetességei (Climatic characteristics of the Upper-Rába catchment). Vízügyi Közlemények 79 (4): 498–517.Google Scholar
  13. Andrásfalvy, Bertalan. 2009a. Élet az ártérben. Néprajzi hagyományok (Life in the floodplain. Ethnographic traditions). História 31 (4): 15–17.Google Scholar
  14. Andrásfalvy, Bertalan. 2009b. Állattartás és erdő az ártérben. Néprajzi hagyományok (Animal husbandry in the floodplain. Ethnographic traditions). História 31 (5–6): 20–22.Google Scholar
  15. Andrásfalvy, Bertalan. 2007. A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt (Floodplain management along the Danube. Floodplain management in Tolna and Baranya county before the completion of water regulation works), 28–47, 440. Budapest: Ekvilibrium.Google Scholar
  16. B. Halász, Éva 2013. Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 38, 56, 96, 290. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  17. Bak, János, Péter Banyó, and Martyn Rady (ed. and trans.). 2006. The customary law of the renowned Kingdom of Hungary: A work in three parts rendered by Stephen Werbőczy, vol. 5. The laws of the medieval Kingdom of Hungary. Budapest: CEU Press. Google Scholar
  18. Balla, Antonius. 1766. Delineatio Geometrica Contraversiae Metalis inter Oppidum Nagy Kőrös Praediumque Nyársapáti & Besnyö nec non Praedium Törtel. M = 1:17000. Pest megye kéziratos térképei: PML XV. 9. NkT 1.Google Scholar
  19. Bánlaky, József. 1929. A magyar nemzet hadtörténelme (The military history of the Hungarian nation), vol. 4, 121. Budapest: Grill Károly.Google Scholar
  20. Baranya megye Czun kisközség, Alsó- és Felső Czun pusztákkal (Cún village in Baranya county with Lower- and Upper-Cún deserted lands). 1884. M = 1:2880. Budapest: M. kir. államnyomda. HNA S 78 012. téka, Cún, 9-18/2, 4.Google Scholar
  21. Baranya megye Hirics kisközség, Kelemenliget pusztával együt … (Hirics village in Baranya county with Kelemen deserted land) 1866. M = 1:2880. Budapest: M. kir. államnyomda. HNA S 78 020. téka, Hirics, 5–16.Google Scholar
  22. Baranya megye Kis-Szent-Márton kis község (Kis-Szent-Márton village in Baranya county). 1866. M = 1:2880. Budapest: M. kir. államnyomda. HNA S 78 024. téka, Kisszentmárton, 1–8.Google Scholar
  23. Baranya megye Vaiszló nagyközség, Felméretett 1866, helyszinrajza … (Local survey of Vaiszló village in Baranya county, surveyed 1866). 1866. M = 1:2880. Budapest: M. kir. államnyomda. HNA S 78 043. téka, Vajszló, 6–18.Google Scholar
  24. Bártfai Szabó, László. 1919. Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez (Chartulary to the history of the Count Csáky family), vol. 1/1, 308–310, vol. 1/2, 682–697. Budapest: Stephaneum Nyomda R.T.Google Scholar
  25. Bárth, János. 1989. Szeremlei vallomások (Confessions from Szeremle). Cumania 11: 335–422. (358).Google Scholar
  26. Bartha, Lajos. 1978. Janus Pannonius két csillagászati verse (Two astronomy poems of Janus Pannonius). Irodalomtörténeti Közlemények 82 (3): 340–345.Google Scholar
  27. Bedronek, Franz. 1858. Dorf Unter und Ober Telekes ungarisch Alsó és Felső Telekes in Ungarn, Oedenburger Distrikt, Eisenburger Comitat/Telekes Felső és Alsó falu Magyarországban, Vas megye, Adóhivatal Vasvár. M = 1:2880. HNA S 78 274. téka Telekes 002, 004.Google Scholar
  28. Benedek, Gyula. 1990. Külső-Szolnok megyei oklevelek a 15. századból (15th-century charters from Külső-Szolnok county). Zounuk 5: 249–290.Google Scholar
  29. Benedek, Gyula. 1997. Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 15. századi történetéből (Charters from the 15th-century history of Heves parts in Jász-Nagykun-Szolnok). Zounuk 12: 269–352.Google Scholar
  30. Bielowski, August. 1872. Monumenta Poloniae Historica, vol. 2, 828–861. Lwów [Lviv]: Nakładem Własnym.Google Scholar
  31. Blasko, Joannes. 1782. Mappa naturalem fluxum Tybisci cum situ Possessionum Nagy et Kiss Tárkány I. Comitatui Zempliniensi ingremiatarum repraesentans. M = 1:7200. HNA S 12 Div. XVI. No. 37.Google Scholar
  32. Blazovich, László. 2007. Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV-XVI. századi történetéből (Town and estate. Sudies and sources from the 16th–17th-century history Gyula), 10, 14. Gyulai Füzetek 16. Gyula: Békés Megyei Levéltár.Google Scholar
  33. Bogovich, Carolus L. 1818. Profilum situs superficiei terrae inter ripam fluvii Tibisci ad designatum pontem in terreno oppidi VásárosNamény …. Berkesz, et Gégény ad ripam exigui, canalis comitatensis …. M = 1:28800. HNA S 12 Div. XIII. No. 490: 1.Google Scholar
  34. Böhm, Joseph. 1810. Plan des Waag Flusses von dem Punkt Pleso bis zur alten Szuczaner Brüke, nebst den anrichtenden Schaden und Vorstellung der Mitte durch Welche den Schaden Einhalt gethan werden kann. M = 1:4140. HNA S 12 Div. XIII. No. 0379.Google Scholar
  35. Boronkai, Pál. 1965. Árvizek Sopronban (Floods in Sopron). Soproni Szemle 19: 339–346.Google Scholar
  36. Borosy, András and József Laszlovszky. 2006. Magyarország, a Szentföld és a korai keresztes hadjáratok (Hungary, the Holy Land and the early Crusades). In Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik (Hungary and the Crusades. Military orders and their memory), ed. József Laszlovszky, Judit Majorossy, and József Zsengellér, 75–90. Budapest: Attraktor.Google Scholar
  37. Borsa, Iván. 1999. A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Charters of the Somogy convent in the National Archives). Somogy megye múltjából 30: 7–54.Google Scholar
  38. Borsa, Iván. 1991. A Justh család levéltára 1274–1525 (The Justh family archives 1274–1525), 207, 220. Magyar Országos Levéltár kiadványai 2, Forráskiadvánok 20. Budapest: Magyar Országos Levéltár.Google Scholar
  39. Borsos, Balázs. 1994. A bodrogközi települések földrajzi és területhasznosítási típusai a XIX. század közepén (Geographical and landuse types of settlements in Bodrogköz in the middle of the 19th century). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32: 307–344.Google Scholar
  40. Borsos, Balázs. 1996. Az Akasztó homoktól a Zsaró érig. A Bodrogköz természeti környezte a folyószabályozások idején 1840–1910 (From the Akasztó sand to the Zsaró brook. The physical environment of the Bodrogköz area in the river period regulation: 1840–1910). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33–34: 285–319.Google Scholar
  41. Bossányi, Árpád. 1916, 1918. Regesta supplicationum: a pápai kérvénykönyvek magyar vonatkozású okmányai: Avignoni időszak. 2 Vols. (Regesta supplicationum: Hungary-related documents of the papal petition protocols: the Angevin period), vol. 1, 82–84, vol. 2, 323–324. Budapest: Stephaneum nyomda R.T.Google Scholar
  42. Braun, Georg and Franz Hogenberg. 1594. Civitates orbis terrarum. Liber quartus, 4.44. Cologne: Bertram Buchholtz.Google Scholar
  43. Brázdil, Rudolf and Oldřich Kotyza. 1995. History of weather and climate in the Czech Lands I (period 1000–1500), 92–151, 162. Zürcher Geographische Schriften 62. Zürich: ETH.Google Scholar
  44. Brázdil, Rudolf, Petr Dobrovolný, Libor Elleder, Vilibald Kakos, Oldřich Kotyza, Vít Květoň, Jarmila Macková, Miloslav Müller, Josef Štekl, Radim Tolasz, and Hubert Valášek. 2005. Historické a současné povodně v České Republice/Historical and recent floods in the Czech Republic, 342. Brno–Praha: Masaryk University–Czech Hydrometeorological Institute.Google Scholar
  45. Brázdil, Rudolf, Oldřich Kotyza, and Petr Dobrovolný. 2006. July 1432 and August 2002—two millennial floods in Bohemia? Hydrological Sciences Journal 51 (5): 848–863.Google Scholar
  46. Brázdil, Rudolf, Gaston Demarée, Matthias Deutsch, Emanuel Garnier, Andrea Kiss, Jürg Luterbacher, Neil MacDonald, Christian Rohr, Petr Dobrovolný, Petr Kolář, and Katerina Chromá. 2010. European floods of the winter 1783/84: Scenarios of a extreme evet during the ‘Little Ice Age’. Theoretical and Applied Climatology 100 (1–2): 163–189.Google Scholar
  47. Brequin. 1752. Plann A. der Kayserlichen Königlichen Haubt und Freystadt Presburg samt der an den Donau Armen herrum ligenden Gegenden … M = 1:14400. HNA S 12. Div. XI. No. 009:3.Google Scholar
  48. Bubich, Karl. 1856. A Duna Gönyű [Győr m.] és Őrspuszta között [Komárom m., ma Iža része, Sk] (The Danube between Gönyű in Győr county and Őrspuszta in Komárom—the later one today part of Iža, in Slovakia). M = 1:72000. HNA S 101 No. 0455.Google Scholar
  49. C. Tóth, Norbert. 2003. Szabolcs megye hatóságának oklevelei (Charters of the county administration of Szabolcs county), vol. 2, 121, 240–342. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 35. Budapest–Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága.Google Scholar
  50. C. Tóth, Norbert, Bálint Lakatos, and Gábor Mikó. 2014. A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya 1421–1425 (Controversy between the provost an the chapter of Pozsony: 1421–1425), 97, 142, 336. Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. Budapest: MTA.Google Scholar
  51. Camenisch, Chantal, Kathrin M. Keller, Melanie Salvisberg, Benjamin Amann, Martin Bauch, Sandro Blumer, Rudolf Brázdil, Stefan Brönnimann, Ulf Büntgen, Bruce M.S. Campbell, Laura Fernández-Donado, Dominik Fleitmann, Rüdiger Glaser, Fidel González-Rouco, Martin Grosjean, Richard C. Hoffmann, Heli Huhtamaa, Fortunat Joos, Andrea Kiss, Oldřich Kotyza, Flavio Lehner, Jürg Luterbacher, Nicolas Maughan, Raphael Neukom, Theresa Novy, Kathleen Pribyl, Christoph C. Raible, Dirk Riemann, Maximilian Schuh, Philip Slavin, Johannes P. Werner, and Oliver Wetter. 2016. The 1430s: A cold period of extraordinary climate variability during the early Spörer minimum with social and economic impacts in north-western and central Europe. Climate of the Past 12: 2107–2126.Google Scholar
  52. Camuffo, Dario and Silvia Enzi. 1991. Invasioni di cavallette e fattori climatici dal medioevo al 1800. Bollettino Geofisico 14 (2): 34–39.Google Scholar
  53. Carte der Marche und Contre Marche so von der Kayserlichen – Armée in der Campagnie Anno 1739 unter Commando s[eine]r des commandirenden Herren Herren General Feld-Marchal Graffen von Wallis Excellence gemacht worden seyndt. 1739. M = 1:79000. OSzK TK 1632.Google Scholar
  54. Ciol, Heinrich. 1856. Gemeinde Lúzsok in Ungarn. M = 1:7200. HNA S 78 027. téka, Lúzsok, 1–3.Google Scholar
  55. Cisnerus, Nicolaus. 1627. Ioannis Aventini Annalium Boiorum, sive veteris Germaniae libri VII …, 327. Francofurti [Frankfurt]: Impensis Ludovici Regis.Google Scholar
  56. Cook, Edward R., Richard Seager, Yochanan Kushnir, Keith R. Briffa, Ulf Büntgen, David Frank, Paul J. Krusic, Willy Tegel, Gerard van der Schrier, Laia Andreu-Hayles, Mike Baillie, Claudia Baittinger, Niels Bleicher, Niels Bonde, David Brown, Marco Carrer, Richard Cooper, Katarina Čufar, Christoph Dittmar, Jan Esper, Carol Griggs, Björn Gunnarson, Björn Günther, Emilia Gutierrez, Kristof Haneca, Samuli Helama, Franz Herzig, Karl-Uwe Heussner, Jutta Hofmann, Pavel Janda, Raymond Kontic, Nesibe Köse, Tomáš Kyncl, Tom Levanič, Hans Linderholm, Sturt Manning, Thomas M. Melvin, Daniel Miles, Burkhard Neuwirth, Kurt Nicolussi, Paola Nola, Momchil Panayotov, Ionel Popa, Andreas Rothe, Kristina Seftigen, Andrea Seim, Helene Svarva, Miroslav Svoboda, Terje Thun, Mauri Timonen, Ramzi Touchan, Volodymyr Trotsiuk, Valerie Trouet, Felix Walder, Tomasz Ważny, Rob Wilson, and Christian Zang. 2015. Old world megadroughts and pluvials during the common era. Science Advances 1(10):e1500561.Google Scholar
  57. Csánki, Dezső. 1890, 1894, 1899. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Historical geography of Hungary in the Hunyadi period), 3 vols. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.Google Scholar
  58. Csendes, Peter and Ferdinand Opll (eds.). 2001. Wien. Band 1: Geschichte einer Stadt Von den Anfängen bis zur Ersten Türkenbelagerung, 269. Wien: Böhlau.Google Scholar
  59. Csernus-Molnár, Ildikó, Andrea Kiss, and Edit Pócsik. 2014. Early instrumental measurements and daily weather observations in Timişoara (Temesvár): 1780–1803. Journal of Environmental Geography 7 (1–2): 1–13.Google Scholar
  60. Csoma, Lajos. 1911. Volt e Egeresen apátság? (Was there an abbey in Egeres?). Erdélyi Múzeum 28 (4): 223–232.Google Scholar
  61. Csukovits, Enikő. 1997. Sedriahelyek – megyeszékhelyek a középkorban (“Sedria” places – county centres in the Middle Ages). Történelmi Szemle 39: 363–386.Google Scholar
  62. Dąbrowski, Jan and Wanda Semkowicz Zaremba (eds.). 1978, 1985, 1997, 2000. Ioannis Dlugossii Annales seu Cronicae incliti Regni Poloniae, Tomus 5, 310, Tomus 6, 118, Tomus 7, 34, 219–220, Tomus 9, 269, 289. Warsaviae: Panstwowe Wydawnictwo Naukowe.Google Scholar
  63. Dávid, Zoltán and Nóra T. Polónyi. 1980. Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736–1739: A méltóságos esztergami érsekséget illető jószágoknak Geographico Topographica descritiójja mell végben vitettetett Anno 1736., 1737., 1738. és 1739. Győri Kovács János által (The first descriptive statistics 1736–1739: The Geographico Topographica description of the properties belonging to the archbishoprix of Esztergom in the years of 1736, 1737, 1738 and 1739, carried out by János Győri Kovács), 53. Budapest: Magyar Országos Levéltár.Google Scholar
  64. Deák, Viktória Hedvig OP. 2005. Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia (Saint Margaret from the House of Árpád and the Dominican hagiography), 280, 355–356. Budapest: Kairosz Kiadó.Google Scholar
  65. Dedek, Crescens (ed.). 1924. Monumenta ecclesiae strigoniensis, vol. 3, 351–352. Strigonii: Horák E.Google Scholar
  66. Degré, Alajos. 1939. Magyar halászati jog a középkorban (Hungarian fishing law in the Middle Ages), 51, 98, 135. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtörténeti Szemináriuma Illés József Szemináriumának kiadványai 5. Budapest: Pázmány Péter Tudományegyetem.Google Scholar
  67. Delineation des uralten Hochgräffl. Csákischen Stammen Hauß Keresztszeg und deren anstoßßenden Situation, in dem löbl. Bihárer Comitat (late 17th-early–18th century(?)). 33,5 x 46 cm. HNA S 88 No. 0008.Google Scholar
  68. Delineatio Fluvii Sebes-Körös …. M: Varadina-Harsány. 1825. 167 x 64 cm. HNA S 11 No 0788: 1.Google Scholar
  69. Delineatio terreni praedii Palladits, et partis territorii oppidi Abany versus opp. Szolnok. 1758. M = 1:19000. HNA S22 No. 2.Google Scholar
  70. Dénes, Andrea and Adrienne Ortmanné Ajkai. 1999. A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések (Oxbow lakes of River Dráva in Baranya county. General and botanical description and problems of nature conservation). In Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, vol. 43, 5–26. Pécs: Janus Pannonius Múzeum.Google Scholar
  71. Diaconescu, Marius. 2004. Arhiva istorică a României (Historical archives of Romania). In Serie nouă, vol. 1, no. 1, 39. Bucarest: Scriptorium.Google Scholar
  72. Dobrovolný, Petr, Anders Moberg, Rudolf Brázdil, Christian Pfister, Rüdiger Glaser, Rob Wilson, Aryan van Engelen, Danuta Limanówka, Andrea Kiss, Monika Halíčková, Jarmila Macková, Dirk Riemann, Jürg Luterbacher, and Reinhard Böhm. 2010. Monthly and seasonal temperature reconstructions for Central Europe derived from documentary evidence and instrumental records since AD 1500. Climatic Change 101 (1–2): 69–107.Google Scholar
  73. Dóka, Klára. 1977–1978. A vízügyi igazgatás kezdetei 1772–1788 (The beginnings of water management directories 1772–1788). Levéltári Közlemények 48–49: 81–100.Google Scholar
  74. Dóka, Klára, Gyöngyi Farkas, and Győző Kenéz. 1988. Latin forrásszöveg olvasási és fordítási gyakorlatok 1 (Practical on reading and translating Latin source texts no. 1), 32. Levéltári Módszertani Füzetek 7/1. Budapest: Új Magyar Központi Levéltár.Google Scholar
  75. Dorf Girincs Köröm Kis Csécs mit den Puszten Abonyi halb und Bazsi in Ungarn Kaschauer District. 1854. M = 1:7200. HNA S 78 331. téka Girincs 008.Google Scholar
  76. Dorf Kis Czigánd in Ungarn Kaschauer District. 1853. M = 1:7200. HNA S 78 330. téka Cigánd 005.Google Scholar
  77. Dorf Nagy Rozvágy in Ungarn Kaschauer District. 1854. M = 1:7200. HNA S 78 333. téka Nagyrozvágy 003.Google Scholar
  78. Dorf Őrladány in Ungarn Szabolcser Comitat. 1854. M = 1:7200. HNA S 78 217. téka Mezőladány 5–7.Google Scholar
  79. Dorf Őrmező in Ungarn Szabolcser Comitat. 1854. M = 1:7200. HNA S 78 217. téka Mezőladány 002.Google Scholar
  80. Dorf Sajó-Szeged in Ungarn Ofen-Pester-District. 1853–1854. M = 1:7200. HNA S 78 083. téka Sajószöged 1–4.Google Scholar
  81. Dorf Szerep in Ungarn Szabolcser Comitat. 1854. M = 1:14400. HNA S 78 067. téka - Szerep: no. 2.Google Scholar
  82. Dorf Thas in Ungarn Szabolcser Comitat. 1853. M = 1:7200. HNA S 78 221. téka Nyírtass no. 2.Google Scholar
  83. Dorf Tisza Lök in Ungarn Szabolcser Comitat. 1855. M = 1:7200. HNA S 78 226. téka Tiszalök no. 4, 13, 35.Google Scholar
  84. Dorf Tiszaeszlár in Ungarn Szabolcser Comitat. 1854. M = 1:5184. HNA S 78 225. téka Tiszaeszlár no. 5–6, 16.Google Scholar
  85. Doru, Marta. 2009. Donjonul de la Cheresig (Jud. Bihar). Istoric şi propuneri de restaurare (The donjon of Körösszeg in Bihar district. History and restporation proposals). Crisia 39: 83–87.Google Scholar
  86. Draskóczy, István. 2005. Szempontok az erdélyi sóbányászat 15-16. századi történetéhez (Additions to the 15th–16th-century history of the Transylvanian salt mining). In Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Studies for the 60th birthday of Géza Érszegi), ed. Tibor Almási, István Draskóczy, and Éva Jancsó, 83–117. Budapest: Magyar Országos Levéltár.Google Scholar
  87. Draskóczy, István. 2008. Só a középkori Magyarországon (Salt in medieval Hungary). In Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet (Economy and husbandry in medieval Hungary: economic history, material culture and archaeology), ed. András Kubinyi, József Laszlovszky, and Péter Szabó, 147–161. Budapest: Martin Opitz Kiadó.Google Scholar
  88. Dreska, Gábor. 2007. A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára/Monumenta credibilia conventus de monte Pannoniae, vol. 1, 118–127. A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai: Források, feldolgozások 6. Győr: Egyházmegyei Levéltár.Google Scholar
  89. Dümmerth, Dezső. 1972. Árpád-házi Szent Margit halála éve és a legendák (Year of Saint Margit of Arpad and the legends). Irodalomtörténeti Közlemények 76: 617–620.Google Scholar
  90. E. Kovács, Péter. 1990a. Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban (The charter editing activities of the chapter of Eger as a place of authentication in the Apradian Period). Archivum 12: 5–43.Google Scholar
  91. E. Kovács, Péter. 1990b. Matthias Corvinus, 191–192. Budapest: Officina Nova.Google Scholar
  92. Eisele, Gusztáv (ed.). 1907. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének bányászati monográfiája (Monograph on the mining of the officially united Gömör and Kishont county), vol. 1. Selmecbánya [Banska Stiavnica]: Joerges Ágost özvegye és fia.Google Scholar
  93. Eisenhut, Georgius J. 1784. Explicatio mappae anno 1784 statum inundationis Danubii remonstrantis. M = 1:90000. HNA S12 Div. XIII. No. 19.Google Scholar
  94. Emler, Josef (ed.). 1884. Fontes rerum Bohemicarum. In Chronicon Aulae Regiae abbati Ottonis et Petri Zittau, Tom. 4, 232. Valečka, Prag.Google Scholar
  95. Engel, Pál. 1996. Magyarország világi archontológiája 1301-1457 (Archontology of Hungary 1301-1457), vol. 1, 5. Budapest: História–MTA Történettudományi Intézete.Google Scholar
  96. Engel, Pál. 1977. Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond korban: 1387–1437 (The relationship between royal power and aristocracy in the Sigismund period: 1387–1437). Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  97. Engel, Pál. 1985. Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond korban (Settlements and population of Ung county in the Sigismund period). Századok 119 (4): 942–1005.Google Scholar
  98. Engel, Pál. 2001. Magyarország a középkor végén: digitalis térkép és adatbázis (Hungary at the end of the Middle Ages: digital map and database). CD-ROM. Budapest: Térinfo BT–MTA Történettudományi Intézete.Google Scholar
  99. Eperjessy, Franciscus. 1792. Planum Repraesentans periculosum defluxum Rami Ersekujvariensis ad Possessionem Nagyszeg, ad quem avertendum transfossio in loco E. F. praesuscipienda ex motivis … projectatur. M = 1:7200. HNA S 11 No. 1196.Google Scholar
  100. Erdélyi, Joseph. 1825. Situations und Niveau Plan samt Queer-und Laengen Profil der Anno 1825 im Flaschendorfer Wiesen Grunde erbauten Damm-Strasse. M = 1:7200. HNA S 12 Div. XIX. No. 1.Google Scholar
  101. Érszegi, Géza. 1971. Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent magánlevéltárában, 1193–1542 (Charters related to Fejér county in the private archives of the Crusader convent in Székesfehérvár). Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5: 177–264 (195–196).Google Scholar
  102. Farkas, Joannes. 1805. Mappa, ductum metalem utriusque partis tam inter oppidum Gyula, quam et possessionem Vari genuine exhibens. 1805. M = 1:14600. HNA S 82 No. 0185/1–2.Google Scholar
  103. Farkas, Csilla and Andrea Kiss. 2008. Egy mezőségi település, Szék (Sic) történeti tájhasználata (Historical land use of a settlement in the Mezőség area: Szék/Sic). In A táj változásai a Kárpát-medencében. Az erdélyi táj változásai (Landscape changes in the Carpathian Basin. Changes of the Transylvanian landscape), ed. György Füleky, 62–67. Gödöllő: Szent István Egyetem.Google Scholar
  104. Fazekas, Sándor. 2010. Adatok a püspökladányi református egyházközség történetéhez (Data to the history of the Protestant parish of Püspökladány), 5. Püspökladány: n.p.Google Scholar
  105. Fedeles, Tamás. 2007. Vallásos áhítat, közösségtudat, reprezentáció. A késő középkori körmenetek főbb jellemzői (Religious devotion, fellowship, representation. The most important characteristics of late medieval religious processions). Aetas 22 (3): 59–82.Google Scholar
  106. Fedeles, Tamás and András K. Németh. 2006. A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prosopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez (The archdeaconry of Tolna and Regöly. Archaeological and prosopographical data to the history of the medieval church administration in Tolna county). Századok 140 (2): 397–433.Google Scholar
  107. Fegyveresy. 1858. Croquis des Eis-Stoss Bestandes bei Pest-Ofen. 99 x 35 cm. HNA S 101 No. 0322/1.Google Scholar
  108. Fejér, Georgius. 1829, 1830, 1832a, b, 1834a–d, 1842, 1843, 1844a, b. Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civiles, vol. 4/3, 443–456, vol. 5/3, 301, vol. 8/1, 351, vol. 8/4, 362–363, 488–489, vol. 9/3, 91–95, 323–331, vol. 9/4, 449–451, vol. 9/5, 180–182, vol. 10/2, 720–734, vol. 10/5, 700–703, vol. 10/6, 620–621, vol. 10/7, 428–432, 862–864, vol. 11, 224–225. Budae [Budapest]: Typis Typogr. Regiae Universitatis Ungariae.Google Scholar
  109. Fejérpataky, László. 1887. Pápai adószedők Magyarországon a XIII. és XIV. században. Befejező közlemény (Papal tax collectors in Hungary in the 13th and 14th centuries. Last article). Századok 21 (7): 589–609.Google Scholar
  110. Fejérpataky, László. 1885. Magyarországi városok régi számadáskönyvei (Early account books of towns in Hungary), 39–41, 73, 365, 372. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottsága.Google Scholar
  111. Fekete Nagy, Antal. 1937. Településtörténet és egyháztörténet (Settlement history and church history). Századok 71 (9–10): 417–431.Google Scholar
  112. Feuerné Tóth, Rózsa. 1971. A margitszigeti domonkos kolostor (The Dominican nunnery at the Margit Island). Budapest Régiségei 22: 245–268.Google Scholar
  113. First Military Survey of the Habsburg empire (1763–1787): The Hungarian kingdom. Availability: http://mapire.eu/en/. Last download: 21.02.2018.
  114. Fischer. 1851. Uebersichts-Karte von der Umgebung des zur Versicherung mit Stein in Antrag Gebrachten sogenannten Pischdorfer oder Gaizer Ufereckes nächst Pischdorf in der Schütt. 1851. HNA S 101 No. 168/2.Google Scholar
  115. Fógel, József, Béla Iványi, and László Juhász. 1936, 1941. Antonius de Bonfinis: Rerum Ungaricarum Decades, vol. 3, 208, 216, vol. 4/1, 63, 66, 68–70, 162, 214, 229–230, 244–249. Leipzig-Budapest: B. G. Teubner–Budapest K. M. Egyetemi Nyomda.Google Scholar
  116. Földesi, András. 2010. Több helyen is leszakadhat a budai várfal (The castle wall of Buda may fall down in a number of places). Index 03.06.2010: http://index.hu/belfold/budapest/2010/06/03/tobb_helyen_is_leszakadhat_a_budai_varfal/. Last download: 12.02.2018.
  117. Földesi, Gyula. 1896. Felső-Csallóköz árvédekezésének története (History of flood protection in the Upper-Žitný ostrov area), 18–28, 36–38. Pozsony [Bratislava]: Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat.Google Scholar
  118. Fraknói, Vilmos. 1893. Mátyás király levelei. Külügyi osztály (Letters of king Matthias. Foreign section), 1458–1479, vol. 1, 330, 334. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.Google Scholar
  119. Friss, Ármin. 1903. Magyar zsidó okmánytár/Monumenta Hungariae Judaica, vol. 1, 35–45. Budapest: Wodiarer F. és fiai bizománya.Google Scholar
  120. Fügedi, Erik. 1992. A középkori Magyarország történeti demográfiája (Historical demography of medieval Hungary). Történeti Demográfiai Füzetek 10: 7–60.Google Scholar
  121. Fügedi, Erik. 1998. Elephánty. The Hungarian nobleman and his kindred, 110–115. Budapest: Central European University Press.Google Scholar
  122. Géczi, Lajos. 1997. Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 9, 42–43, 413. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  123. Gégény tagosított határáról készült térkép (Map of the land shares in the area of Gégény). 1862. 155x86 cm. Szabolcs-Szatmár-Bereg County Archives: SzSzBML T 203.Google Scholar
  124. Géresi, Kálmán. 1882, 1883. A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család oklevéltára/Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly, vol. 1, 96, 164–167, 293–309, vol. 2, 189–192. Budapest: Kocsi Nyomda.Google Scholar
  125. Gerevich, László (ed.). 1973. Budapest története (History of Budapest), vol. 1, 274. Budapest: Budapest Főváros Tanácsa.Google Scholar
  126. Gersty, Mihály. 1822. Rajzolatt melly a’ fekete pataki, egresi, nagy szőllősi, és az őtt helységek, erdők határok között, lévő Villongó nevezetű erdőt … mutatya, … (Drawing that presents the forest named Villongó, located between the forests and boundaries of settlements of Feketepatak, Egres, Nagyszőllős and the five settlements). M = 1:7200. HNA S 48 No. 0010.Google Scholar
  127. Glaser, Rüdiger. 2013. Klimageschichte Mitteleuropas. 1200 Jahre Wetter, Klima, Katastrophen, 56–57, 61–96. Darmstadt: Primus Verlag.Google Scholar
  128. Goda, László and Vilmos Vasvári. 1997. A Felső-Rába vízjárásának statisztikai jellemzése (Analysis of water household of the Upper–Rába). Vízügyi Közlemények 79 (4): 518-538.Google Scholar
  129. Groó, Andreas Petrus. 1793. Planum exhibens opportunam modalitatem, qualiter cursus postalis Lucsivna per Kissmarkinum, Gneszdam et Mnissek Galliciano Sandeczensi postae officio conjungi posset. M = 1:960000. HNA S 12 Div. XVIII. No. 0060:1.Google Scholar
  130. Gyárfás, István. 1883. A jász-kunok története (History of Iaso-Cumans), vol. 3, 570–571. Kecskemét–Szolnok: Szilárd Károly fia–Bakos István.Google Scholar
  131. Gyéressy, Béla and Ferenc Hervay. 1976. Documenta artis Paulinorum. 2. A magyar rendtartomány kolostorai. N-Sz (Documenta artis Paulinorum. Vol. 2. Monasteries of the Hungarian province: N-Sz), 453. Budapest: MTA Művészettörténeti Kutató.Google Scholar
  132. Györffy, György. 1987–1998. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (Historical geography of Hungary in the arpadian period). 4 vols. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  133. Gyula-Vári nagyközség Békés vármegyében 1884 (Gyula-Vári village in Békés county 1884). M = 1:2880. HNA S 78 049. téka Gyulavári 009, 013–014, 019–022, 026–028.Google Scholar
  134. Haan, Lajos. 1870. Békés vármegye hajdana/Diplomatarium Békessiense, vol. 1, 92–94. Pest [Budapest]: Lauffer Vilmos.Google Scholar
  135. Haan, Lajos and Mihály Zsilinszky. 1877. Békés megyei Oklevéltár számos hazánk belterületére vonatkozó adatokkal/Monumenta Diplomatica Comitatus Békésiensis, 43–45. Budapest: Tettey Nándor.Google Scholar
  136. Hajek, János. 1812. Situations Plan einer Strecke des Waag Fluszes im Thuroczer Comitat nächst dem Orte Szucsan. M = 1:7200. HNA S 12 Div. XIII. No. 0407:1.Google Scholar
  137. Hajósy, Ferenc. 1954. Adatok a Tisza vízgyűjtőjének csapadékviszonyaihoz (Data to the precipitation conditions of the Tisza catchment), 24. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  138. Házi, Jenő. 2000. Pozsony vármegye középkori földrajza (Medieval geography of Pozsony county), 113, 133, 330, 272–276, 373–375, 514, 530–534. Pozsony [Bratislava]: Kalligram.Google Scholar
  139. Herget, Jürgen and Hendrik Meurs. 2010. Reconstructing peak discharges for historic flood levels in the city of Cologne, Germany. Global and Planetary Change 70: 108–116.Google Scholar
  140. Hervay, L. Ferenc (ed.). 1988. Gyöngyösi Gergely: Vitae Fratrum Eremitarum Ordinis Sancti Pauli Primi Eremitae. In Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Series Nova, Tom. 11, 133. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  141. HNA DL, DF = Hungarian National Archives, collection of medieval documents: 281, 3448, 3535, 3590, 3604, 3794, 3842, 3861, 3863, 4032, 5980, 6418, 6419, 6547, 8004, 8436, 9399, 9622, 10086, 10105, 10422, 11231, 11334, 11591, 11726, 12454, 15273, 16834, 17993, 20973, 24698, 26072, 27733, 27829, 28005, 28717, 30037, 30383, 30394, 30773, 31227, 31242, 36393, 36395, 36398, 36399, 36402, 36403, 36407, 37693, 38470, 41062, 42334, 43152, 44718, 49584, 51512, 54943, 55213, 55253, 55906, 57079, 58505, 58509, 58575, 62428, 62697, 63462, 63494, 63903, 65441, 66855, 68894, 68895, 63903, 69670, 69750, 70194, 74256, 74315, 75835, 76146, 80573, 85252, 87162, 87756, 87960, 92239, 92385, 95737, 96117, 96237, 96425, 96560, 96927, 98381, 98399, 102897, 102905, 102961, 103576, 105741, 106183, 207075, 209489, 209593, 212684, 216076, 220084, 221404, 221420, 226466, 227391, 227795, 228302, 232868, 233631, 233634–233635, 234560, 237891, 240688, 240822, 242003, 242960, 243052, 248651, 252482, 253427, 256683, 256685, 261637, 266887, 267885, 268345–268346, 271952, 273814, 277057, 277059, 277062, 277089–277090, 277096–277099, 277100–277112, 278003, 278601, 279140, 290628.Google Scholar
  142. Hodinka, Antal. 1916. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. “Az orosz évkönyvek teljes gyűjteménye” köteteiből a M. Tud. Akadémiai történelmi bizottságának megbízásából (Hungarian references in Russian annals. From the volumes of the full collection of Russian annals, on the behalf of the historical committee of the Hungarian National Academy), 366. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.Google Scholar
  143. Hoffmann, István (ed.). 2005. Korai magyar helynévszótár 1000–1350 (Dictionary of early Hungarian place names), 105, 263. A Magyar Névarchívum Kiadványai 10. Debrecen: Vider Plusz.Google Scholar
  144. Höfler, Karl. (ed.). 1865. Fontes rerum Austriacarum. Österreichische Geschichtsquellen. Erste Abtheilung, Scriptores 6. Geschichtschreiber der Husitischen bewegung in Böhmen, 77. Wien: Aus der Kaiserl. Königl. Hof- und Staatsdruckerei.Google Scholar
  145. Homonnai, Sarolta. 1999. “eundo in nuncium regis versus regem Hungariae …” Egy diplomáciai utazás és költségei 1346-ban (A diplomatic journey and its costs in 1346). Aetas 14 (3): 34–56.Google Scholar
  146. Horváth, Adamus. n.d. (18th century). Possessio Újfalu cum praedii Szent Pál et Vajas. M = 1:7200. HNA S 17 No. 0098.Google Scholar
  147. Horváth, Mihály. 1859. Magyar történelmi okmánytár a Brüsseli országos levéltárból és a Burgundi könyvtárból. Magyar történelmi emlékek. Első osztály: Okmánytárak./Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria, vol. 4, 309–310. Pest: Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottmánya.Google Scholar
  148. Horváth, Richárd. 2011. Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia (1458-[1476]-1490), 98, 112–113. História Köyvtár: Kronológiák, Adattárak 12, Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. Budapest: História–MTA Történettudományi Intézete.Google Scholar
  149. Horváthová, Blažena. 2003. Povodeň to nie je len veľká voda (Flood is not only the high water). Bratislava: VREDA.Google Scholar
  150. Hruska. 1857. Scizze a la vuˇ. A Szvinka folyó és környéke Bertót (Sáros m.) és Szinnyeújfalu (Sáros m.) között (The Svinka river and its neighbourhood between Bertót and Szinnyeújfalu, in Sáros county). 35 x 42 cm. HNA S 101 No. 0577.Google Scholar
  151. Huppmann, Winter and Trieb. 1859. Tápé falu Kis Tápé pusztával együtt Magyarországban Tolna megye (Tápé village with Kis Tápé puszta in Hungary, in Tolna county). M = 1:2880. HNA S 78 229. téka Bikács 002.Google Scholar
  152. Hurtig, Nepka. 1911. Lasztócz Zemplén vármegyei kisközség kataszteri térképének másolata az 1911. évi mérnöki nyilvántartás szerint (The copy of the cadaster map of Lasztócz village in Zemplén county according to the engineering cadaster of 1911). 1911. M = 1:2880. HNA S 76 No. 0718/1.Google Scholar
  153. Ikvai, Nándor (ed.). 1982. Cegléd története (The history of Cegléd town). Studia Comitatensia 11: 65–120.Google Scholar
  154. Ila, Bálint and Iván Borsa. 1993. Az Abaffy család levéltára 1247–1515, a Dancs család levéltára 1232–1525, a Hanvay család levéltára 1216–1525 (The archives of the Abaffy family 1247–1515, archives of the Dancs family 1232–1525, and the archives of the Hanvay family 1216–1525), 38. Publicationes archivi nationalis Hungarici 2/23. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  155. Illés, Lajos and Károly Konecsny. 1996. Az 1995. decemberi felső-tiszai árhullám hidrológiája (Hydrology of the December 1995 flood wave on the Upper-Tisza). Vízügyi Közlemények 78: 30–50.Google Scholar
  156. Imrédi-Molnár, László. 1966. Adatok a XVII. századi és a korábbi idők magyar térképtörténetéhez (Data to the Hungarian map history of the 17th century and before). Földrajzi Értesítő 15 (2): 263–273.Google Scholar
  157. Irásné Melis, Katalin. 2004. A Budapest Margit-szigeti domonkos apácakolostor pusztulása a 16–17. században (Destruction of the Dominican nunnery in the 16th–17th centuries, in Budapest, Margit Island). Budapest Régiségei 38: 107–113.Google Scholar
  158. Irásné Melis, Katalin. 2010. A Budapest–Margit-szigeti középkori királyi udvarhely és a domonkos apácakolostor kutatása (Research of the medieval royal manor and the Dominican nunnery in Budapest, Margit Island). In A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon (Archaeology of the middle ages and early modern times in Hungary), vol. 1, ed. Elek Benkő and Gyöngyi Kovács, 421–437. Budapest: MTA Régészeti Intézete.Google Scholar
  159. Irinyi, Sándor. 1860. A körösszegi várrom (The castle ruins of Körösszeg). Vasárnapi Újság 7 (50): 608–610.Google Scholar
  160. Iványi, Béla. 1910. Bártfa szabad királyi város levéltára (Archives of the free royal town of Bártfa [Bardejov]), 485. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.Google Scholar
  161. Iványi, Béla. 1928. Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffy család történetéhez (Chartulary to the history of the Losonczi Bánffy family from the Tomaj kindred), 1458–1526, vol. 2, 328–329. Budapest: Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája.Google Scholar
  162. Jackson, Peter. 2005. The Mongols and the west, 1221–1410, 202–206, 210, 213. Harlow: Pearson Longman.Google Scholar
  163. Jakó, Zsigmond. 1990. A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (Protocols of the Kolozsmonostor convent). 2 vols. Budapest: Akadémiai kiadó, vol. 1: 487.Google Scholar
  164. Jakó, Zsigmond. 2008. Erdélyi okmánytár (Transylvanian chartulary), vol. 3, 84–85, 191–192, 349. Magyar Országos Levéltár Kiadványai 2, Forráskiadványok 47. Budapest: Magyar Országos Levéltár.Google Scholar
  165. Jankovich, B. Dénes. 1996. Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához (Data to the medieval hydrography and utilisation of waters in the Körös area). A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16: 305–349.Google Scholar
  166. Jászkisér nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok várrmegyében. 1883. M = 1:2880. HNA S 78 124. téka Jászkisér. No. 29–30, 37–39.Google Scholar
  167. Jedliczka, Edmund. 1857. Plan der rekonstruirten Pesth Kaschauer Staats Strassenstrecke nächst dem Mislokaer Bache bei Barcza. 66,5 x 48,5 cm. HNA S 101 No. 661.Google Scholar
  168. K. Németh, András. 2004a. Bölcske, Gyűrűs-völgy (Bölcske, Gyűrűs valley). In Régészeti Kutatások Magyarországon 2003 (Archaeological investigations in Hungary 2003), ed. Júlia Kisfaludi, 167. Budapest: Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal–Magyar Nemzeti Múzeum.Google Scholar
  169. K. Németh, András. 2004b. Kajdacs határa (The Kajdacs area). In Régészeti Kutatások Magyarországon 2003 (Archaeological investigations in Hungary 2003), ed. Júlia Kisfaludi, 234, 236. Budapest: Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal–Magyar Nemzeti Múzeum.Google Scholar
  170. K. Németh, András. 2004c. Pusztahencse, Templomdomb (Pusztahencse, Church hill). In Régészeti Kutatások Magyarországon 2003 (Archaeological investigations in Hungary 2003), ed. Júlia Kisfaludi, 274–275. Budapest: Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal–Magyar Nemzeti Múzeum.Google Scholar
  171. K. Németh, András. 2004d. Szakcs, Borjádpuszta, Borjádi-dűlő (Szakcs, Borjádpuszta, Borjádi-bulk). In Régészeti Kutatások Magyarországon 2003 (Archaeological investigations in Hungary 2003), ed. Júlia Kisfaludi, 290. Budapest: Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal–Magyar Nemzeti Múzeum.Google Scholar
  172. K. Németh, András. 2013. Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. 1. rész: Vízimalmok (Waters and water management in medieval Tolna county. Part 1: Watermills). A Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve 35: 121–151.Google Scholar
  173. K. Németh, András. 2014. Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. 2. rész: Halászat (Waters and water management in medieval Tolna county. Part 2: Fishery). A Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve 36: 223–252.Google Scholar
  174. K. Németh, András. 2015. Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. 3. rész: Folyó- és állóvizek, szigetek, kutak, források (Waters and water management in medieval Tolna county. Part 3: Waterflows and stagnant water bodies, islands, wells and springs). A Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve 37: 7–39.Google Scholar
  175. Kállai, Szabolcs. 2004. Áttekintés és ökológiai célú vízpótlási javaslat a Tóvári tájvédelmi körzet területén (Overview and ecological proposal for water supply in the Tóvár Nature Protection Area). Tájökológiai Lapok 2 (2): 211–218.Google Scholar
  176. Kammerer, Ernő. 1906. A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. 1. kötet: 1241–1526 (Charters of the Apponyi branch of the Pécz kindred, preserved in the family archives of the Apponyi counts), 112–113. Budapest: Franklin Társulat nyomdája.Google Scholar
  177. Karajan, Theodor Georg. 1855. Johannes Tichtel’s tagebuch, MCCCCLXXVII bis MCCCCXCV. Sigmunds von Herberstein selbstbiographie, MCCCCLXXXVI bis MDLIII. Johannes Cuspinian’s tagebuch, MDII bis MDXXVII und Georg Kirchmair’s denkwürdigkeiten, MDXIX bis MDLIII, 11, 26, 37, 50. Wien: Hof- und staatsdruckerei.Google Scholar
  178. Karbić, Marija, and Bruno Škreblin. 2015. Grad na rijeci ili pored nje: srednjovjekovni Zagreb i rijeka Sava (City on the river or next to it: Medieval Zagreb and the river Sava). In Rijeka Sava u povijesti (River Sava in history), ed. Branko Ostajmer, 163–180. Bibliotheca Croatica: Slavonica, Sirmiensia et Baranyansia Posebna izdanja 15. Slavonski Brod: Hrvatski Institut za Povijest.Google Scholar
  179. Karczag, Ákos, and Tibor Szabó (eds.). 2010. Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei (Fortified places of Transylvania, the Partium and the Banat), 269. Budapest: Semmelweis Kiadó.Google Scholar
  180. Károly, János. 1898. Fejér vármegye története (History of Fejér county), vol. 1, 682. Székesfehérvár: Csitári K. és Társa.Google Scholar
  181. Katona, István. 2001, 2003. A kalocsai érseki egyház története (History of the Kalocsa archbishoprix), 2 vols, vol. 1, 205–207, vol. 2, 119–120. Kalocsa: Viski Károly Múzeum.Google Scholar
  182. Kauffmann, W. (18th century?). Mappa generalis possessionum et praediorum ad … cameram legio Hungarico Aulicam spectantium in dominio Bacseiensi siturum. 94 x 120,5 cm. M = 11000. HNA S 11 No. 221.Google Scholar
  183. Keszegfalva Komárom vármegyei nagyközség kataszteri térképének másolata az 1912. évi mérnöki nyilvántartás szerint (Copy of the cadaster map of Keszegfalva village in Komárom County, according to the 1912. engineering cadaster). 1912. M = 1:2880. HNA S 76 No. 0634/1–35.Google Scholar
  184. KHA Archivum = Központi Hidrológiai Adattár (Central Hydrological Database), Archívum: Mohács 1999, 2002. http://www.hydroinfo.hu/vituki/archivum.
  185. Király, János. 1890. A Pozsonyi Nagy-Dunai vám és révjog története (History of the Greater-Danube port and customs law), 45–46, 49–50, 53–58, 81–85. Pozsony [Bratislava]: Heckenast G. utóda Drotleff R. bizománya.Google Scholar
  186. Kiss, Andrea. 1999a. Some weather events in the fourteenth century II (Angevin period: 1301-1387). Acta Climatologica Universitatis Szegediensis 32–33: 51–64.Google Scholar
  187. Kiss, Andrea. 1999b. A Fertővel kapcsolatos vitás földrajzi kérdések középkori okleveleinkben (Geographical questions related to the Fertő in medieval charters). Soproni Szemle 53 (1): 53–62.Google Scholar
  188. Kiss, Andrea. 2000. Időjárási adatok a 11–12. századi Magyarországról (Weather data from the 11th–12th-century Hungary). In “Magyaroknak eleiről …” (About the ancestors of Hungarians…), ed. Ferenc Piti and György Szabados, 249–263. Szeged: SzKM.Google Scholar
  189. Kiss, Andrea. 2001. Hydrology and environment in the southern basin of Lake Fertő/Neusiedl in the late Middle Ages. Medium Aevum Quotidianum 44: 61–77.Google Scholar
  190. Kiss, Andrea. 2002. Study on the historical geography of the first extent perambulation sketch from the Carpathian Basin. Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti (ZPDZ HAZU) 19: 127–141.Google Scholar
  191. Kiss, Andrea. 2005a. Utilisation of the inundation area at Lake Fertő before water regulation works: Example of Sarród and its surroundings. Acta Geographica Universitatis Szegediensis 38: 39–49.Google Scholar
  192. Kiss, Andrea. 2005b. Vízfolyások a nagy tavak medencéiben: Fertő és Balaton folyó? (Waterflows in the basins of the great lakes: Fertő and Balaton rivers?). In Víz a tájban (Water in the landscape), ed. György Füleky, 325–331. Gödöllő: GATE.Google Scholar
  193. Kiss, Andrea. 2007. “Suburbia autem maxima in parte videntur esse deleta”—Danube icefloods and the pitfalls of urban planning: Pest and its suburbs in 1768-1799. In From villages to cyberspace, ed. Csaba Kovács, 271–282. Szeged: University Press.Google Scholar
  194. Kiss, Andrea. 2009a. Floods and weather in 1342 and 1343 in the Carpathian Basin. Journal of Environmental Geography 2 (3–4): 37–47.Google Scholar
  195. Kiss, Andrea. 2009b. “Rivulus namque, qui dicitur Fuk, fluens de prefatu lacu” – Fok, Sár, Foksár (Fok, Sár, Foksár river at Lake Balaton). In Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében (Historical ecological changes of anthropogenic origin in the Carpathian Basin), ed. Bertalan Andrásfalvy and Gábor Vargyas, 49–63. Budapest: PTE Néprajz-Kultúrális Antropológia Tanszék-L’Harmattan.Google Scholar
  196. Kiss, Andrea. 2012a. Dunai árvizek Magyarországon a középkori írott források tükrében: 1000–1500. Esettanulmányok, forráskritika és elemzési problémák (Danube floods in Hungary in medieval documentary evidence: 1000-1500. Case studies, source critics and analysis problems). In Középkortörténeti tanulmányok 7 (Research in medieval studies 7), ed. Attila Kiss P., Ferenc Piti, and György Szabados, 339–355. Szeged: Középkorász Műhely.Google Scholar
  197. Kiss, Andrea. 2012b. Időjárás, környezeti problémák és az 1340-es évek elejének tatár hadjáratai (Weather, environmental problems and the Tatar military campaigns in the early 1340s). Hadtörténelmi Közlemények 125/2: 483–506.Google Scholar
  198. Kiss, Andrea. 2013. Weather and weather-related environmental phenomena including natural hazards in medieval Hungary I: Documentary evidence on the 11th and 12th centuries. Medium Aevum Quotidianum 66: 5–37.Google Scholar
  199. Kiss, Andrea. 2014. Weather and weather-related natural hazards in medieval Hungary II: Documentary evidence on the 13th century. Medium Aevum Quotidianum 68: 5–46.Google Scholar
  200. Kiss, Andrea. 2016. Weather and weather-related natural hazards in medieval Hungary III: Documentary evidence on the 14th century. Medium Aevum Quotidianum 73: 5–55.Google Scholar
  201. Kiss, Andrea and Zrinka Nikolić. 2015. Droughts, dry spells and low water levels in medieval Hungary (and Croatia) I. The great droughts of 1362, 1474, 1479, 1494 and 1507. Journal of Environmental Geography 8 (1–2): 11–22.Google Scholar
  202. Kiss, Andrea and Ferenc Piti. 2005. A fertői fok (The ‘fok’ of the Fertő). Soproni Szemle 59 (2): 164–184.Google Scholar
  203. Kiss, Andrea, and József Laszlovszky. 2013. Árvízhullámok a Dunán? A Duna árvizei és a visegrádi ferences kolostor a késő középkorban és kora újkorban (Flood waves on the Danube? Danube floods and the Franciscan monastery of Visegrád in the late medieval and early modern period). Korall 53: 36–65.Google Scholar
  204. Kiss, Andrea, Zoltán Sümeghy, and György Danku. 2006. Az 1783-1784. évi szélsőséges tél és a Maros jeges árvize (Severe winter of 1783-1784 and the ice flood on the Maros river). In Táj, környezet és társadalom/ Landscape, Environment and Society, ed. Andrea Kiss, Gábor Mezősi, and Zoltán Sümeghy, 353–362. Szeged: SZTE.Google Scholar
  205. Kiss, Andrea, Zoltán Sümeghy, and Zoltán Zs. Fehér. 2008. A Maros 18. századi áradásai és egy jellemző téli árvizének területi hatásai (18th-century floods of the Maros river and the areal consequences of a winter flood). In A táj változásai a Kárpát-medencében. Az erdélyi táj változásai (Landscape changes in the Carpathian Basin. Chages of the Transylvanian landscape), ed. György Füleky, 94–100. Gödöllő: Szent István Egyetem.Google Scholar
  206. Kiss, Anikó. 1978. A gyulai várbirtok malmainak története (History of the mills of Gyula castle estate). Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5: 269–291.Google Scholar
  207. Kiss, Gábor and Balázs Zágorhidi Czigány. 2011. Víznevek névalkotó szerepéről – Vas megyei példákon (The role of water bodies in shaping the names of locations – examples from Vas county). Helynévtörténeti tanulmányok 6: 111–119.Google Scholar
  208. Kisvárda mezőváros rétségeinek térképe (Maps of meadows belonging to Kisvárda market town). 1867. 104 x 76 cm. Szabolcs megye kéziratos térképei: SzSzBML T 021.Google Scholar
  209. Klaniczay, Gábor. 2004. Raccolte di miracoli e loro certificazione nell’Europa centrale. In Notai, miracoli e culto dei santi, ed. Raimondo Michetti, 259–288. Milano: Dott. A Giuffrè editore.Google Scholar
  210. Klaniczay, Gábor. 2006. Kísérletek Árpád-házi Szent Margit szentté avatására (Attempts for the beatification of Saint Margit of Arpad). Századok 140 (2): 443–453.Google Scholar
  211. Klaniczay, Tibor and Gábor Klaniczay. 1994. Szent Margit legendái és stigmái (Legends and stigmas of Saint Margit), 154–157. Budapest: Argumentum Kiadó.Google Scholar
  212. Klemm, Fritz. 1983. Die Entwicklung der meteorologischen Beobachtung in Österreich einschließlich Böhmen und Mähren bis zum Jahre 1700, 13–14. Annalen der Meteorologie N.F. 21. Offenbach am Main: Im Selbstverlag des Deutschen Wetterdienst.Google Scholar
  213. Klutsevszky, Andreas. 1814. Mappa libellatoria neorigendi aggeris in terreno oppidi Poroszló. M = 1:7200. HNA S 82 No. 48.Google Scholar
  214. Knauz, Nándor and Lajos C. Dedek. 1874, 1882, 1924. Monumenta Ecclesiae Strigoniensis, 3 vols, vol. 1, 550–560, vol. 2, 197, vol. 3, 505. Strigonii [Esztergom]: Aegydius Horák.Google Scholar
  215. Koch, Antal and Károly Hofmann. 1887. Bánffy-Hunyad vidéke/Umgebungen von Bánffy-Hunyad. 18. Zóna. XXVIII. Rovat. 5270-es szelv. Geológiai térkép. Felmérés: 1882–1884 (The area of Bánffyhunyad [Huedin]. Zone 18. Item 28. Profile 5270. Survey: 1882–1884). M = 1:75000. Institute of Military History, Map Collection B IX b 371.Google Scholar
  216. Kőfalvi, Tamás. 2006. A pécsváradi konvent hiteleshelyi levéltára 1254-1526 (Archives of the Pécsvárad convent 1254-1526), 132, 225–226, 294. Szeged: University Press.Google Scholar
  217. Kohlmann, Michael. 1774. Grund Riss über den haubt Thal, nebst seinen neben Gründen und Flüsseln von dem … Wirtsh Haus Pocskey, der Landstrassen nach bis Csaekay genandt. 137 x 54 cm. HNA S 12 Div. VIII. No. 0257.Google Scholar
  218. Koleit, C. 1865. Situations – Planskizze. 19 x 23 cm. HNA S 105 No. 0451.Google Scholar
  219. Komatina, Predrag. 2016. Military, administrative and religious strongholds on the Danubian frontier: The example of Morava and Braničevo. In Processes of Byzantinisation and Serbian archaeology, ed. Vesna Bikić, 103–107. Belgrade: Serbian National Committee of Byzantine Studies-Serbian Academy of Sciences and Arts.Google Scholar
  220. Kopeczny, Zsuzsanna. 2011. Castellumok és curiák a Temesközben. A nemesi rezidenciák középkori latin terminológiájáról. In Középkortörténeti tanulmányok 7 (Research in medieval studies 7), ed. Attila Kiss P., Ferenc Piti, and György Szabados, 45–55. Szeged: Középkorász Műhely.Google Scholar
  221. Kováts, Ferenc. 1901. Adalékok a dunai hajózás és dunai vámok történetéhez az Anjouk korában (Contributions to the history of the Danubian navigation and tolls in the Angevin Period). Gazdaságtörténeti Szemle 8: 433–470.Google Scholar
  222. Kováts, Ferenc. 1902. Pozsony városának háztartása a XV. században (The household economy of Pozsony/Bratislava town in the 15th century). Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 9: 438–439.Google Scholar
  223. Kováts, Georgius. 1778. Geometrica delineatio Praedii Etseg. 24 x 18 cm. Heves County Manuscript Collection: T 158.Google Scholar
  224. Kovátsits, Sigismundus. 1829–1830. Planum VII. Mappa exhibens limites inter Cottum. Castriferrei et Circulum Marburgensem seu a Lapide 34 usque 55 juxta Basim Linae Theresianae. M = 1:3600. HNA S 11 No. 0635/g: 3 (Korong).Google Scholar
  225. Krahe, Peter. 1997. Hochwasser und Klimafluktuation am Rhein seit dem Mittelalter. In Hochwasser—Natur im Überfluss?, ed. Ralf Immendorf, 57–82. Heidelberg: Müller.Google Scholar
  226. Kresser, Werner. 1957. Die Hochwässer der Donau, 12. Wien: Springer.Google Scholar
  227. Krey, Anton. 1763. Plan Profil und Prospect der Festung und Stadt Unghwar an den Fluss Ung in Königreich Hungarn belegen nebst ihren gantzen Territorii … M = ca. 1: 2200. HNA S 11 No 0192.Google Scholar
  228. Kristó, Gyula. 1986. Az Árpád-kor háborúi (Wars of the Arpadian period), 65–67, 107–108, 114, 160. Budapest: Zrínyi Kiadó.Google Scholar
  229. Kristó, Gyula. 1990, 1992. Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 1, 347–348, vol. 2, 296. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  230. Kristó, Gyula. 2003. Nem magyar népek a középkori Magyarországon (Non-Hungarian people in medieval Hungary), 37. Budapest: Lucidus Kiadó.Google Scholar
  231. Kristó, Gyula and Ferenc Makk. 2004. Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, 1335, vol. 19, 76–77, 97, 103. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  232. Kubinyi, Ferenc. 1888. Oklevelek hontvármegyei magán-levéltárakból. Első rész 1256–1399/Diplomatarium Hontense. Pars prima, 155–171, 310–311, 336–343. Budapest: MTA Történelmi Bizottsága.Google Scholar
  233. Lááb, Casparus. 1785. Vorstellung der Carlburger Donau …. M = 14400. HNA S 12 Div. XIII. No. 0046:1.Google Scholar
  234. Lááb, Casparus. 1792. [A Duna Pozsony környéki szakaszának szabályozási térképe, a vidék mezőgazdasági térképe] (Water regulation map of the Danube section near Bratislava, with the agriculture of the area). M = 1:23040. HNA S 12 Div. XIII. No. 0199.Google Scholar
  235. Langh, Ferdinand. 1790. Mappa inclyti dominii Vasvár universalis exhibens situationem terrenorum oppidi Vasvár possessionum item Kis Mákfa, Nagy Mákfa, Döröske, Döbörhegy, Karátfölde, Gerse, Petőfa, Petőmihálfa, Péterfa, Győrvár, Petőoloszka, Kozmafa, Alsóoszkó, Felsőoszkó cum adnexa mappa alia huic exhibente etiam situationem terrenorum possesionum Nagy Mizdó et Katafa praediorum item Törbötz et Kalocsa. M = 1:14400. OSzK TK 1642.Google Scholar
  236. Lasztocz. 1850. Cadaster map. M = 1:3600. OSzk TK 1359/4.Google Scholar
  237. Le Roy Ladurie, Emmanuel. 2004. Histoire humaine etcomparée du climat. I: Canicules et glaciers (XIIIe–XVIIIe siècle), 73. Paris: Fayard.Google Scholar
  238. Liebenberg, János. 1800. Ungvár vármegye mappája, mellyet a’ vármegye ingeneurje, Planszker Ferenc 1792 szerént rajzolt Liebenberg János (Map of Ungvár county, that has been drawn by J. Liebenberg, the county engineer, based on F. Planszker 1792). M = 1:172 000. OSzK TK 1120.Google Scholar
  239. Lipta-Gerge falu Mihály-Gerge II körülettel Kis Gerge helységgel és Forró pusztával együtt Magyarországban, Nógrád megye, Adóhivatal Szécsény (Lipta-Gerge village with the two landed possessions of Mihály-Gerge thus with Kis Gerge settlement and Forró deserted landed possession in Hungary, Nógrád County, Szécsény Taxation Office). 1868. M = 1: 2880. HNA S 78 140. téka Mihálygerge 005–020.Google Scholar
  240. Litzner, Joannes B. n.d. (19th century). Comitatus Hevesiensis et Szolnokiensis. M = 1:530000. Hadtörténeti Múzeum (Institute and Museum of Military History) B IX a 1767.Google Scholar
  241. Loserth, Johann (ed.). 1875. Fontes rerum Austriacarum. Erste Abtheilung, Scriptores 8. Domherz Franz von Prag, 379. Wien: Karl Gerold’s Sohn.Google Scholar
  242. Lukcsics, József. 1896. Inquisitio super vita, conversatione et miraculis beatae Margarethae virginis, Belae IV. Hungarorum regis filiae, sanctimonialis monasterii virginis gloriosae de insula Danubii, ordinis Praedicatorum, Vesprimiensis diocesis. In Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis, vol. 1, ed. József Lukcsics, 159–383. Budapest: Franklin Társulat.Google Scholar
  243. Lukcsics, Pál. 1931. XV. századi pápák oklevelei/Diplomata pontificum saec. XV. Olaszországi Magyar Oklevéltár 1/Monumenta Hungariae Italica 1, 156. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.Google Scholar
  244. Majorossy, Judit. 2015. Pozsony középkori igazgatásának vázlatos története (Sketching the Urban Administration of a free royal town, Pozsony [Bratislava], at the border of the kingdom of Hungary). Történelmi Szemle 57 (3): 441–469.Google Scholar
  245. Majorossy, Judit and Katalin Szende (eds.). 2010. Das Preßburgre Protocollum 1410 (1427)–1529, 199. Teil I: 1410–1489. Wien–Köln–Weimar: Böhlau.Google Scholar
  246. Maksay, Ferenc. 1940. A középkori Szatmár vármegye (The medieval Szatmár county), 1–10, 26, 119–120, 139, 169, 174, 199–201, 205–206, 214–215, 222. Budapest: Stephanaeum.Google Scholar
  247. Maksay, Ferenc. 1971. A magyar falu középkori településrendje (Medieval settling order of the Hungarian village), 61, 144, 152, 161. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  248. Maksay, Ferenc, Ibolya Felhő, Nóra W. Beretzky, and Nóra T. Polónyi. 1959. Urbáriumok XVI-XVII. század (Urbaria from the 16th-17th centuries), 86. MOL kiadványai 2. sorozat: Forráskiadványok 7. Budapest: Magyar Országos Levéltár.Google Scholar
  249. Malewicz, Hanna M. 1980. Zjawiska przyrodnicze w relacjach dziejopisarzy polskiego średniowiecza. In Monografie z Dziejów Nauki i Techniki, vol. 123. Warsaw: Ossolineum.Google Scholar
  250. Manes, Joannes. 1813. Plan eines Theils des Donau Stroms von ober Fadd bis Batta. M = 1:61200. HNA S 12 Div. XIII. No. 406.Google Scholar
  251. Mappa fluvii Arabonis ex mondato ex Consilii Locumtenentialis Regii. 1775. M = 1:7200. HNA S 12 Div. XIII. No. 125: 1/1–6.Google Scholar
  252. Mappa Generalatu Banatus Temessiensis Limites versus Turciam exhibens, in 23 Tabulis, et Uno Sceleto, constans. 1799. M = 1:28 800. HNA S 11 No. 0715/I: 1.Google Scholar
  253. Mappa Geometrica exhibens Districtum Toközinesem cum adjacentibus Fluviis Rába, Rábcza et parte Paludum Hánságh elaborata. 1798. M = 1:54000. HNA S 12 Div. XIII. No. 0295: 4.Google Scholar
  254. Mappa inclyto comitatui Castriferrei ingremiatae et ad excellentissimum ac illustrissimum dominum comitem Georgium Festetits de Tolna. possessionis Gerse. Ca. 1811. M = 1:7200. OSzK TK 1523.Google Scholar
  255. Mappa Territorii P. Ladány. 1767. M = 1:69120. HNA S 11 No. 830: 24.Google Scholar
  256. Mályusz, Elemér. 1931. A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az országos levéltárban (Medieval charters of the Paulaner cloisters of Slavonia and Croatia in the National Archives). Levéltári Közlemények 9: 284–315 (308–310).Google Scholar
  257. Mályusz, Elemér, Iván Borsa, and Norbert C. Tóth. 1951, 1956, 1958, 1993, 1994, 1997, 1999, 2003, 2004, 2007, 2009. Zsigmondkori oklevéltár (Chartulary of the Sigismund period), 12 vols, vol. 1, 355, 357–358, 440, 461–462, 468–469, 483–484, 640, 646–647, 689, vol. 2/1, 80, 209, 214–215, 217, 446, 649–650, vol. 2/2, 122–124, 266, 342, vol. 3, 106–108, 124, 258, 291–292, 374–375, 434–435, vol. 4, 208–209, 236–237, 516, 623–624, vol. 5, 402–403, 533, 539–540, 649, vol. 6, 97, vol. 8, 80, 251–252, 318, vol. 9, 85, 284, 608–609, 754, 860, vol. 10, 184–185, 492, 555–556, vol. 11, 59–60, 151, 555. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  258. Markgraf, Hermann (ed.). 1872. Historia Wratislaviensis et que post mortem regis Ladislai sub electo Georgio de Podiebrat Bohemorum rege illi acciderant prospera et adversa. Von Mag. Peter Eschenloer, 247. Breslau [Wroclaw]: Josef Max & Comp.Google Scholar
  259. Markmüller, József. 1826. A Tisza Kiöntésének részbeli Rajzolattya (Partial depiction of the Tisza inundation). M = 1:59200. Heves (Heves county archives) T 190.Google Scholar
  260. Marsina, Richard. 1987. Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae. Tomus 2, 217–218, 286. Inde ab a. MCCXXXV usque ad a. MCCLX. Bratislava: Ozbor.Google Scholar
  261. Máté, Gábor. 2017. Vízkezelés és erdei sertéstartás a szerémségi Bázaközben (Water management and pig herding in the Upper Sriem region, Vojvodina). In Víz, ember, örökség (Water, people, heritage), ed. Kelemen Kothencz, 103–118. Baja: Türr István Múzeum.Google Scholar
  262. Meier, Jörg, Ilpo Tapani Piirainen, and Klaus-Peter Wegera (eds.). 2009. Deutschsprachige Handschriften in slowakischen Archiven. Vom Mittelalter bis zur Frühen Neuzeit. Band I: Westslowakei, 138. Berlin–New York: De Gruyter.Google Scholar
  263. Metzner, Ludovicus. 1786. Planum exhibiens in Individuo Terrenum Possessionis Mohnya. M = 1:7200. HNA S 12. Div. VIII. No. 192.Google Scholar
  264. Mezőladány Szabolcs vármegyei kisközség kataszteri térképének másolata az 1911. évi mérnöki nyilvántartás szerint. 1911. M = 1:2880. Budapest: M. kir. állami nyomda. HNA S 78 217. téka Mezőladány, 8–20.Google Scholar
  265. Migne, Jacques-Paul (ed.). 1855. Patrologia Latina, vol. 185, 21–23. Paris: n.p.Google Scholar
  266. Mihályi, János. 1900. Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból (Diploms of Máramaros from the 14th–15th century), 130–131. Máramaros-Sziget [Sighetu Marmației]: Mayer&Berger Könyvnyomdája.Google Scholar
  267. Mihályi és Kisfaludi határában Kiss Rába csavarulások (Little Raba meanders in the borderline area of Mihályi and Kisfaludi). n.d. (early 19th-century sketch). Sopron County Manuscript Maps: Sm T 32.Google Scholar
  268. Mollay, Karl (ed.). 1971. Die Denkwürdigkeiten der Helene Kottannerin (1439–1440). Neuausgaben und Erstrucke deutscher literatischer Texte. Band. 2, 13–14, 17–18, 34–35. Wien: Österreichischer Bundesverlag (Für Unterricht, Wissenschaft und Kunst) Wiener Neudrucke.Google Scholar
  269. Moravcsik, Gyula. 1988. Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai/ Fontes Byzantini historiae Hungaricae aevo ducum et regum ex stirpe Árpád descendentium, 2nd ed, 212. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  270. Motsi, Georgius. 1809. Mappa ad Fundum Religionarum pertinentis partis Inclyto Comitatui Hevesiensi ingremiati Praedii Ecseg in qua Tam Fluvii Berettyo quam ex eo effluentium aquae meatuum status … exhibentur. M = 1:14400. HNA S 12 Div. VIII. No. 424:1–2.Google Scholar
  271. Mura vize rajzolata (Drawing of the waters of the Mura). 1830. 85x63 cm. Vas County Archives: VAML T 7.Google Scholar
  272. N. Fodor, János. 2001. Szabolcs vármegye igazgatása és tisztségviselői 1301–1387 között (Administration and officers of Szabolcs county between 1301–1387). Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv 15: 15–39.Google Scholar
  273. Nagy, Balázs. 2009. A középkori magyar városok a külföldi utazók leírásaiban (Medieval Hungarian towns in the descriptions of foreign travelers). Korall 38: 79–90.Google Scholar
  274. Nagy-Bajom nagyközség Bihar megyében (Nagybajom village in Bihar county). 1886. 1:2880. HNA S 78 055. téka – Biharnagybajom: No. 15, 17.Google Scholar
  275. Nagy, Gyula. 1887, 1889. A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára (Chartulary of the count Sztáray family of Nagymihály and Sztára), 2 vols, vol. 1, 104–114, 125–128, 172–178, 414–422, vol. 2, 398–399. Budapest: Franklin Nyomda.Google Scholar
  276. Nagy, Imre. 1878, 1883, 1884, 1887, 1891. Anjoukori okmánytár/Codex Diplomaticus Hungaricus Andegavensis, vol. 1, 94–95, vol. 3, 159–162, 597–598, vol. 4, 219–223, 278–291, 341–343, 588–589, vol. 5, 41–42, 66–78, 118–124, 263–267, 271, 588–589, 636, vol. 6, 527. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.Google Scholar
  277. Nagy, Imre. 1891. Oklevéltár Sopron vármegye történetéhez (Chartulary to the history of Sopron county), vol. 2, 105–106, 197–198. Sopron: Litfass Károly Könyvnyomdája.Google Scholar
  278. Nagy, Iván and Albert B. Nyáry. 1877. Magyar diplomácziai emlékek Mátyás király korából 1458–1490 (Documents of Hungarian diplomatics from the time of King Matthias 1458–1490), vol. 2, 342–343. Budapest: M. T. Akadémia Könyvnyomdája.Google Scholar
  279. Nagy, Imre, Iván Páur, Károly Ráth, and Dezső Véghely. 1865. Hazai okmánytár/Codex Diplomaticus Patrius, vol. 1, 288–289. Győr: Sauervein Géza betűivel.Google Scholar
  280. Nagy, Imre, János Nagy, Dezső Véghely, Ernő Kammerer, and Pál Lukcsics. 1874, 1878, 1888, 1894, 1895, 1899, 1931. A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára/Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeő, vol. 3, 60–61, 64–68, 90–95, 128–129, vol. 4, 519–521, vol. 5, 10–17, 103–108, 299–300, vol. 6, 309–311, 337–346, vol. 8, 570–571, 617–619, vol. 9, 268–271, 461–462, vol. 12, 322–323. Pest: Magyar Történelmi Társulat.Google Scholar
  281. Nagykálló-Berkesz Mappa exhibens decursum alvearum Berkesiensis et Calloviensis una et molas super iidem. 1791. 110x132 cm Szabolcs-Szatmár-Bereg County Archive, SzSzBML T 016.Google Scholar
  282. Négy négyzetméternyi várfal dőlt ki a budai Várban (Four squaremeter fell down int he Buda Castle). Heti Világgazdaság (online) 25.12.2010: http://hvg.hu/itthon/20101225_negy_negyzetmeternyi_fal_dolt_budai_var. Last download: 12.12.2015.
  283. Németh, Péter. 1997. A középkori Szabolcs megye települései (The settlements of medieval Szabolcs County), 39–40, 70, 72, 117–118, 171–172. Nyíregyháza: Ethnica.Google Scholar
  284. Németh, Péter. 2008. A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig (Settlements of the medieval Szatmár county until the beginning of the 15th century), 139, 242–246, 288. Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza: Jósa András Múzeum.Google Scholar
  285. Neumann, Tibor. 2016. A kassai hadjárat. II. Ulászló zsoldosserege és a lengyelek elleni harc 1490–1491 (The relief of Kassa (Košice). The mercenary army of King Wladislas II and the fight against the Polish army 1490–1491). In Elfeledett háborúk – Középkori csaták és várostromok: 6–16. század (Forgotten wars—Medieval battles and sieges from the 6th to the 16th centuries), ed. László Pósán and László Veszprémy, 363–397. Budapest: Zrínyi Kiadó.Google Scholar
  286. Oefele, Edmundus (ed.). 1891. Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum. Annales Altahenses Maiores, vol. 4, 18, 33, 35–36, 47. Hannover: Impensis Bibliopolii Hahniani.Google Scholar
  287. Ortelius, Hyeronimus. 1665. Ortelius Redivivus et Continuatus, Oder der Ungarischen Kriegs-Empörungen, Historische Beschreibung, 108–109, 294–295. Nürnberg: Paul Fürst.Google Scholar
  288. Ortvay, Tivadar. 1894, 1895, 1898, 1900. Pozsony város története (History of Pozsony/Bratislava town), vol. 2/1, 1–20, 164, vol. 2/2, 194, 267, 389, 399–409, vol. 2/3, 165, 181, 187–188, vol. 3, 210, 214. Pozsony [Bratislava]: Stampfel Károly.Google Scholar
  289. Ortvay, Tivadar, and Frigyes Pesty. 1896. Oklevelek Temesvármegye és Temesvárváros történetéhez: 1183–1430, vol. 1, 153–154, 420, 529, 541–543. Pozsony [Bratislava]: Eder István Könyvnyomdája.Google Scholar
  290. Ostrogorsky, George. 1968. History of the Byzantine State, 2nd ed, 384. Oxford: Blackwell.Google Scholar
  291. Pakucs-Willcocks, Mária. 2007. Sibiu – Hermannstadt. Oriental trade in sixteenth century Transylvania. Städteforschung A/73. Köln–Weimar–Wien: Böhlau Verlag, 6–10, CD-ROM Appendix 4.Google Scholar
  292. Pálosfalvi, Tamás. 2014. The Noble Elit in the County of Körös (Križevci) 1400–1526, 127–130, 417. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet.Google Scholar
  293. Pap, Stephanus. 1817. Planum partis tractus viae salinaris Sántz dictae … una cum planis pontium per eundem viae tractum aedificandorum … M = 1:7200. HNA S 105 No. 0019/1.Google Scholar
  294. Paulinyi, Oszkár. 1972. Nemesfémtermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában 1000–1526 (Our precious metal production and the general development of country economy in the period of the emerging and developed feudalism). Századok 106 (3): 561–608.Google Scholar
  295. Pautsch, Evelin. 1953. Elementarereignisse in den Erzählenden Österreichische Geschichtsquellen des 14. und 15. Jh. Unpublished dissertation, 57–59, 85, 89, 92–93. Vienna: University of Vienna.Google Scholar
  296. Péchy, Sigismundus. 1785. Mappa possessionis Mochnya. M = 1:7200. HNA S 12 Div. VIII. No. 494.Google Scholar
  297. Pécsi, Márton. 1971. Az 1970. évi dunaföldvári földcsuszamlás (The Dunaföldvár loess-fall event in 1970). Földrajzi Értesítő 20 (3): 233–238.Google Scholar
  298. Pécsi, Márton. 1991. Geomorfológia és domborzatminősítés, 171. Budapest: MTA Földrajztudományi Intézet.Google Scholar
  299. Pekárová, Pavla, Pavol Miklánek, Marián Melo, Dana Halmová, Ján Pekár, and Veronika Bačová Mitková. 2014. Flood marks along the Danube river between Passau and Bratislava, 90. NC IHP UNESCO Monograph No. 12. Bratislava: Slovak Academy of Sciences.Google Scholar
  300. Perjés, Géza. 1989. The fall of the medieval kingdom of Hungary: Mohács 1526–Buda 1541, 307. New York: Social Science Monographs.Google Scholar
  301. Pernold, Adolf Emánuel, Ferenc Collár Vitéz, and Lőrinc Neumayer. 1840. Magyarország távcső földképe – Pozsony környéke - I. osztály (Binocular land picture of Hungary – Bratislava area – First class). 50x39 cm. Békés County Archives manuscript maps: BéML XV. 1a. 127.Google Scholar
  302. Pertz, Georg H. (ed.). 1839, 1844, 1851, 1861. Monumenta Germaniae Historica. Scriptores. Vols. 3, 5, 9, 17: Annales, chronica et historiae aevi Saxonici, vol. 3, 134, vol. 5, 121, 124, 130, 131, 454, vol. 9, 183–4, 511, 515, 518–9, 521–2, 525, 548, 558, 637–8, 666, 684, 688, 697, 703–4, 713, 718, 736, 739–40, 744, 746, 786, 810, vol. 17, 414, 595. Hannover: Impensis Bibliopolii Hahniani.Google Scholar
  303. Pertz, Georg H. (ed.). 1866. Monumenta Germaniae Historica. Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum. Vol. 11: Annales Polonae, 32, 58. Hannover: Impensis Bibliopolii Hahniani.Google Scholar
  304. Petri, Mór. 1902. Szilágy vármegye monographiája (Monography of Szilágy County), vol. 4, 408–422. Budapest: Szilágy vármegye törvényhatósági bizottsága.Google Scholar
  305. Pez, Hieronymus. 1721. Scriptores rerum Austriacarum veteres ac genuini, vol. 1, 707–724, 812–813, 979. Lipsiae [Leipzig]: Sumptibus J.F. Gleditschii.Google Scholar
  306. Pišút, Peter. 2008. Endangerment of the village of Čunovo (Slovakia) by lateral erosion of the Danube river in the 18th century. Moravian Geographical Reports 16 (4): 33–44.Google Scholar
  307. Pišút, Peter and Gábor Tímár. 2009. A csallóközi (Žitný ostrov) Duna-szakasz folyódinamikai változásai a középkortól napjainking (Changes in river dynamics in the Csallóköz/Žitný ostrov section of the Danube from the Middle Ages until present days). In Környezettörténet (Environmental history), vol. 1, ed. Miklós Kázmér, 55–70. Budapest: Hantken Kiadó.Google Scholar
  308. Piti, Ferenc. 2004, 2012, 1999, 2007a, b, 2010, 2013, 2014. Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 20, 247, vol. 22, 19–20, 22, 25, 75, 79, 106, 134, 150–153, vol. 23, 250–251, 284–285, 300, 329, vol. 26, 81–82, 200–203, 210–212, 238, 307–308, 353–354, 411–413, 431–432, vol. 27, 90–91, 229–230, 240–242, 271–272, 315, 363, 405, 433–434, 451, 486–488, vol. 28, 75, 173–174, 196, 225–227, 379, 383, 434, vol. 29, 77–78, vol. 30, 180, 203, 216–217, 235, 410–411, 441–445, 467–469, 473. Budapest–Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  309. Piti, Ferenc. (2017a, b). Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 46, 285, vol. 47, 21, 208. Szeged–Budapest: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  310. Piti, Ferenc. 2018. Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 48, 176–177. Szeged–Budapest: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  311. Plan de la ville de Belgrad du siege, le pasage du Danube, avec les lignes de circovallation, contravallations, et trahchés, avec larmée et approches des turcks, lannée 1717 sous les ordres de son althesse monseigneur le princ Eugene de Savoye et de Piemond etc. 1717. M = 1:6500. OSzK Tk 1381.Google Scholar
  312. Planum Ideale Exhibens Fluxum Crisii Albi supra Possessionem Vári in bifariam meantis, infra Oppidum vero Gyula coeuntis … 1799. M = 1:43200. HNA S 12. Div. X. No. 0086: 3.Google Scholar
  313. Plummer, Christopher T., Mark A.J. Curran, Tas D. van Ommen, Sune O. Rasmussen, Andrew D. Moy, Tessa R. Vance, Henrik B. Clausen, Bo M. Vinther, and Paul A. Mayewski. 2012. An independently dated 2000-yr volcanic record from Law Dome, East Antarctica, including a new perspective on the dating of the 1450s CE eruption of Kuwae, Vanuatu. Climate of the Past 8: 1929–1940.Google Scholar
  314. Poroszló nagyközség Heves megyében (Poroszló village in Heves county). 1884. M = 1:2880. HNA S 78 Poroszló No. 45.Google Scholar
  315. Pósán, László. 2014. Vízszabályozás, mocsárlecsapolás és árvízvédelem a középkori Poroszországban. Századok 148 (2): 335–349. (347).Google Scholar
  316. Püspöki Nagy, Péter. 1981. Boldogfa (The village of Boldogfa), 163. Bratislava: Madách.Google Scholar
  317. Püspöki Nagy, Péter. 1985. A tények erejével (With the support of facts), 57. New York: Püski.Google Scholar
  318. Quits, Antal. 1798. Abrosz, amellyben azon faluk, mellyek a szektsői helységgel határosak, úgy nem külömben a révnek, onnét vezető útnak, és távolabb fekvő helységgeknek fekvéseit is szemlélni lehet (Sheet in which the neighbouring villages of Szekcső, similarly to the ferry, the road leading there and the settlements located further, are presented). M = 1:72000. HNA S 12 Div. XIII. No. 290.Google Scholar
  319. Rábai, Krisztina. 2014. Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 40, 66, 114, 124, 195, 371, 378–379. Budapest–Szeged: Quintus kiadó.Google Scholar
  320. Rabb, Péter. 2005. Szerep község helytörténete (Local history of Szerep village). Építés – Építészettudomány 31 (1–2): 133–172.Google Scholar
  321. Rácalmás és Dunaújváros (egykor Pentele, Fejér m.) közötti terület. Határtérkép (The area between Rácalmás and Dunaújváros/former Pentele/, Fejér county. Boundary map). [before 1773]. HNA S 139 (Jezsuita rendi térképek/Maps of the Jesuit Order) No. 0010.Google Scholar
  322. Rácz, György. 2012. Egy főúri család pályakezdése: A Csákyak (The beginnings of a noble family carrier: The Csáky-s). Rubicon 23 (2): 14–15.Google Scholar
  323. Rácz, Lajos. 1999. Climate history of Hungary since 16th century: Past, present and future. Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, Appendix.Google Scholar
  324. Rácz, Anita 2007. A régi Bihar vármegye településeinek történeti-etimológiai szótára (Historical-etimology dictionary of the settlements of the old Bihar county), 56–57. A Magyar Névarchívum Kiadványai 12. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.Google Scholar
  325. Rauch, Adrianus. 1793. Rerum Austriacarum Scriptores, vol. 2, 240, 278–279. Vindobonae [Vienna]: Iosephum Stahel.Google Scholar
  326. Répássy, Miklós. 1903. A Tisza halászata hajdan és most (Past and present fishery of the Tisza river), 6. Budapest: Pátria.Google Scholar
  327. Réthly, Antal. 1962. Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig (Weather events and natural disasters in Hungary until 1700). Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  328. Rohr, Christian. 2007a. Extreme Naturereignisse im Ostalpenraum. Naturerfahrung im Spätmittelalter und am Beginn der Neuzeit, 219–398, 554–559. Köln–Weimar–Wien: Böhlau Verlag.Google Scholar
  329. Rohr, Christian. 2007b. Leben mit der Flut. Zur Wahrnehmung, Deutung und Bewältigung von Überschwemmungen im niederösterreichischen Raum (13.-16. Jahrhundert). In Kriege – Seuchen – Katastrophen, ed. Willibald Risner and Reinelde Motz-Linhart, 63–115. Studien und Forschungen aus dem Niederösterreichischen Institut für Landeskunde 46. St. Pölten: Niederösterreichischen Institut für Landeskunde.Google Scholar
  330. Römisch, Franciscus. 1816. Mappa territorio regio Ca[mer]alis Pos[sessi]onis Tisza-Ladány Inclyto Co[mi]t[a]tui Szabolcsiensi, ingremiatae et ad i[ncly]tum re[gi]o ca/mer]ale dominium Tokay spectantis, ad mentem benigni urbarii in intra et extravillanis regulatae …. M = 1:7200. HNA, S11 No. 0562.Google Scholar
  331. Roscher, Carolus, Tobias Mauks Pókay, and Carolus Lelovics. 1803. Mappa generalis regio cameralis dominii Unghvár … comitatui de Ungh ingremiati … M = ca. 1:73000. HNA S 11 No 0197:a.Google Scholar
  332. Rupp, Jakab. 1868. Buda-Pest és környékének helyrajzi története (Topographical history of the Buda-Pest area), 314. Pest: Eggenberger Ferdinánd.Google Scholar
  333. Rusu, Adrian A. 2005. Castelarea Carpatică. Fortificaţii şi cetăţi din Transilvania şi teritoriile învecinate: sec XIII–XIV. (Carpathian castles. Fortifications and castles in Transylvania and neighboring territories), 509. Cluj Napoca: Editura Mega.Google Scholar
  334. Rusu, Adrian A. 2012. Körösszeg vár. Körösszeg – Cheresig, Bihar megye (The castle of Körörsszeg. Körösszeg – Cheresig, Bihar county). Budapest: Castrum Bene Egyesület. http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/korosszeg.html. Last download: 21.08.2018.
  335. Ruttkay, Mihály. 1763. Generalis Topographia Defluxus Danubii per Comitatus Articulatiter unitos Pest-Pilis-Solth decurrentis … M = 1:845190. Archdiocesan Archives Kalocsa, KFL VIII. 2.a. No. 142. (183).Google Scholar
  336. Sabathz/Szabács (Shabats). 1720. M = 1:3100. OSzK Tk 1225.Google Scholar
  337. Sándor, Joseph and Johann von Lieczner. 1788. Situations Plan der anzulegenden Haupt-Commertial Strasse … zwischen Füred und Poroszló … M = 1:14400. HNA S 12 Div. XI. No. 41:1.Google Scholar
  338. Schaffrath, Leopoldus. 1766. Delineatio insulae Leporum. M = 1:6000. OSzK TK 388.Google Scholar
  339. Scherer, Ferenc. 1938. Gyula város története (History of the town of Gyula), vol. 1, 44–45. Gyula: Gyula m. város kiadása.Google Scholar
  340. Sebők, Ferenc. 2004, 2007, 2015a, b. Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 25, 137, 375, vol. 31, 93–94, 344–345, 445–446, vol. 32, 351–352, vol. 33, 48–49, 105–107, 112–113, 254–255, 291–292, 335–336, 364. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  341. Second military survey of the Habsburg empire (1806–1869): The Hungarian kingdom. Online available: http://mapire.eu/en/. Last download: 21.02.2018.
  342. Seemüller, Joseph. 1890, 1909. Monumenta Germaniae Historica. Deutsche Chroniken und andere Geschichtsbücher des Mittelalters. Vols. 5.1, 6: Ottokars Österreichische Reimchronik, vol. 5.1, 313, vol. 6, 238. Hannover: Hahnische Buchhandlung.Google Scholar
  343. Senga, Toru. 1988. Béla királyfi bolgár, halicsi és osztrák hadjárataihoz (Military campaigns of prince Béla to Bulgaria, Halič and Austria). Századok 122 (1–2): 37–50.Google Scholar
  344. Sexty, Andreas. 1796. Mappa exhibens situationem territorii possessionis Fényes-Litke. HNA S 16 No. 160.Google Scholar
  345. Sibmacher, Johan. 1665. Wahre Conterfactur Der Stadt Guyla Wie Die Vom Turcken Eingenomen Worden, Anno 1566. In Orttelius Redivivus Et Continuatus, Oder Der Ungarischen Kriegs-Empörungen Historische Beschreibung: Darinnen enthalten Alles, was sich bey vorgenommenen Beläger- und Eroberungen der Stätte …, ed. Hyeronimus Ortelius, 108–109. Nürnberg: Fürts.Google Scholar
  346. Sigl, Michael, Mai Winstrup, Joseph R. McConnell, Kees C. Welten, Gill Plunkett, Francis Ludlow, Ulf Büntgen, Marc W. Caffee, Nathan Chellman, Dorthe Dahl-Jensen, Hubertus Fischer, Sepp Kipfdtuhl, Conor Kostick, Olivia J. Maselli, Florian Mekhaldi, Robert Mulvaney, Raimund Muscheler, Daniel R. Pasteris, Jonathan R. Pilcher, Matthew Salzer, Simon Schüpbach, Jørgen P. Steffensen, Bo M. Vinther, and Thomas E. Woodruff. 2015. Timing and climate forcing of volcanic eruptions for the past 2,500 years. Nature 523: 543–549.Google Scholar
  347. Siklósi, Gyula. 2013. A törökkori Székesfehérvár (Székesfehérvár in the Turkish period), 44–45, 47, 51. Székesfehérvár: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Kft.Google Scholar
  348. Simon, Zsolt. 2009. The trade of Hungary with Wallachia and Moldavia during the reign of Matthias Corvinus. In Matthias and his legacy. Cultural and Political Encounters between East and West, ed. Attila Bárány and Attila Györkös, 243–261. Speculum Historiae Debreceniense 1. Debrecen: Debreceni Egyetem Történeti Intézete.Google Scholar
  349. Situation der Gegend worinnen sich die drey berühmte Strassen befinden, als die römische, die türkische, und die Josephinische Chaussee. 1785. M = 1:24000. OSzK TK 57.Google Scholar
  350. Smičiklas, Tadija (ed. in chief). 1909, 1911, 1915, 1990. Codex Diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae/Diplomatički Zbornik kraljevine Hrvatske, Dalmacije i Slavonije, vol. 7, 230–233, 383, vol. 9, 451, vol. 13, 528–530, vol. 18, 510–513. Zagreb: Jugoslavenska Akademija Znanosti i Umjetnosti.Google Scholar
  351. Smith, William. 1880. A dictionary of Greek and Roman biography and mythology, vol. 1, 775–776. London: John Murray.Google Scholar
  352. Sonnlechner, Christoph, Severin Hohensinner, and Gertrud Haidvogl. 2013. Floods, flights and fluid river: The Viennese Danube in the 16th century. Water History 5: 173–194.Google Scholar
  353. Stahleder, Helmuth 2005. Chronik der Stadt München. Herzogs- und Bürgerstadt. Die Jahre 1157-1505. München: Dölling & Galitz.Google Scholar
  354. Strayer, Joseph R. (ed.). 1983. Dictionary of the middle ages, vol. 2, 197. New York: Charles Scribner’s Sons.Google Scholar
  355. Sümegi, Pál, Dávid Molnár, Katalin Náfrádi, Dávid G. Páll, Gergő Persaits, Szilvia Sávai, and Tünde Törőcsik. 2016. The environmental history of southern Transdanubia during the Medieval and the Ottomany period in the light of palaeoecological and geoarchaeological research. In “Per sylvam et per lacus nimios” The Medieval and Ottoman period in southern Transdanubia, southwest Hungary: The contribution of the natural sciences, ed. Gyöngyi Kovács and Csilla Zatykó, 15–74. Budapest: Hungarian Academy of Sciences.Google Scholar
  356. Sváby, Frigyes. 1891. A körösszeghi és adorjáni Csáky család genealógiája (Geneology of the Csáky family of Körösszeg and Adorján). Turul 4: 35–37.Google Scholar
  357. Szabó, István. 1969. A középkori magyar falu (The medieval Hungarian village), 12. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  358. Szabó, Károly. 1872. Székely oklevéltár (Székely chartulary), vol. 1, 21–22, 277. Kolozsvár [Cluj Napoca]: K. Papp Miklós Nyomdája.Google Scholar
  359. Szabó, Károly. 1890. Az erdélyi múzeum eredeti okleveleinek kivonata 1232-1540 (Excerpts from the original charters of the Transylvanian museum 1232-1540), 89–90. Budapest: Az Athenaeum r. Társulat Könyvnyomdája.Google Scholar
  360. Szamota, István. 1891. Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten (Old journeys in Hungary and the Balkan Peninsula), 90. Budapest: Franklin Társulat Nyomdája.Google Scholar
  361. Szattmári, Pál. 1852. Borsod megyebeli Ónod m. város és határának szabályozás előtti térképe (Map of Ónod market town and its lands in Borsod county, before water regulation works). HNA S 73 No. 0102.Google Scholar
  362. Szentpétery, Imre. 1930. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke (Critical collection of charters of the Árpádian kings), vol. 1/3, 357, 382. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  363. Szentpétery, Imre. 1937, 1938. Scriptores rerum Hungaricarum. Tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, 2 vols, vol. 1, 125, 156, 176, 329, 347, vol. 2, 72–73, 158. Budapest: Academia Litter. Hungarica atque Societate Histor. Hungarica. New, extended edition: Budapest: Nap Kiadó, 1999.Google Scholar
  364. Szentpétery, Imre. 1943. A Nagykállói Kállay-család levéltára (Chartulary of the Kállay family of Nagykálló), vol. 1, 224–225. A magyar heraldikai társaság kiadványai 1. Budapest: Franklin-társulat Nyomdája.Google Scholar
  365. Szentpétery, Imre. 1985. A kronológia kézikönyve. A kronológia és az Oklevéltani naptár összevont, javított kiadása (The handbook of chronology. The joint and corrected edition of the Handbook of chronology and the Calendar of diplomatics), 131. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  366. Szilágyi, Miklós. 1977. A rekesz. Az áradások jelentősége a halászatban (The weir. The importance of floods in fishing), 166–168. Népi kultúra - népi társadalom 10. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  367. Szirmay, Antal. 1809. Szathmár vármegye fekvése, történetei, és polgári esmérete (Situation, histories and civil knowledge of Szatmár county), 2 vols, vol. 1, 22, vol. 2, 27. Buda [Budapest]: Kir. Magyar Universitás.Google Scholar
  368. Szűcs, Sándor. 2003. A puszta utolsó krónikása (The last chronicler of the pusta), 206. Túrkeve: Finta Múzeumért Alapítvány.Google Scholar
  369. Takács, Károly. 2000. Árpád-kori csatornarendszerek kutatása a Rábaközben és a Kárpát-medence egyéb területein I (Research on Arpadian-period canal systems in the Rábaköz area and in other parts of the Carpathian Basin. Part 1). Korall 3: 53–59.Google Scholar
  370. Takács, Károly. 2001. Árpád-kori csatornarendszerek kutatása a Rábaközben és a Kárpát-medence egyéb területein II (Research on Arpadian-period canal systems in the Rábaköz area and in other parts of the Carpathian Basin. Part 2). Korall 4: 297–314.Google Scholar
  371. Takács, Lajos. 1987. Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon (Landmarks and perambulation in Hungary at the end of the feudal period). Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  372. Takács, Károly and György Füleky. 2003. Remains of the medieval canal systems in the Carpathian Basin. In Soils and Archaeology, ed. György Füleky, 65–77. BAR international series 1163. Oxford: Archaeopress.Google Scholar
  373. Takáts, Sándor. 1885. Komárom IV. Béla alatt (Komárom/Komarno during Béla IV), 12–13. Komárom [Komarno]: Ziegler Károly.Google Scholar
  374. Takáts, Sándor. 1899. Az Ecsedi-láp eresztése a mult században (The growth of the Ecsed-swamp in the last century). Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 6 (1): 1–34.Google Scholar
  375. Tallóczy, Lajos and Antal Áldásy. 1907. Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198–1526 (Chartulary to the relationship between Hungary and Serbia). Codex diplomaticus patrium regno Hungariae adnexarum, vol. 2. Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria, vol. 23, 388–390. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.Google Scholar
  376. Teiszler, Éva. 2017. Anjou-kori oklevéltár/Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 35. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely. Manuscript in press.Google Scholar
  377. Teleki, József. 1855. A Hunyadiak kora Magyarországon. Oklevéltár (The period of the Hunyadi family in Hungary. Chartulary), vol. 11, 502–503. Budapest: Emich.Google Scholar
  378. Telelis, Ioannis G. 2008. Climatic fluctuations in the Eastern Mediterranean and the Middle East AD 300-1500 from Byzantine documentary and proxy physical paleoclimatic evidence—A comparison? Jahrbuch der Österreichischen Byzantinistik 58: 167–207.Google Scholar
  379. Terdik, Szilveszter. 2013. Ungvár (Ужгopoд), vártemplom (Ungvár/Uzhhorod, castle church). In Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig (Medieval churches from the Tisza to the Carpathians), vol. 2, ed. Tibor Kollár, 196–205. Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.Google Scholar
  380. Third Military Survey of the Habsburg empire (1869–1887): The Hungarian kingdom. Availability: http://mapire.eu/en/. Last download: 21.02.2018.
  381. Thuróczy, János (Thurocz, Johannes de). 1488. Chronica Hungarorum, 282, 305. Augsburg: Theobald Feger-Erhard Ratdolt. OSzK, Manuscript Collection, Inc. 1143. Online available: http://www.corvina.oszk.hu/corvinas-html/hub1inc1143.htm. Last download: 02.03.2018.
  382. Tkalčić, Ivan. 1894, 1900. Monumenta historica episcopatus Zagrabiensis/Povjestni spomenici Zagrebačke biskupije, vol. 2, 119, 325–331, vol. 6, 275. Zagreb: Karl Albrecht.Google Scholar
  383. Több helyen is életveszélyes a budai várfal (The Buda castle walls are in life-threatening state in many locations). Ingatlanmagazin 04.06.2010: http://ingatlanmagazin.com/ingatlanpiac/cikk_12980/. Last download: 12.02.2018.
  384. Tóber, Márta. 2015. Cegléd késő-középkori határvitái: tájtörténeti elemzés (The late medieval boundary disputes of Cegléd: Landscape history analysis). In Középkortörténeti tanulmányok 8 (Studies in medieval history 8), eds. Márta Tóber and Ágnes Maléth, 227–250. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  385. Tomasits, Joan[nes]. 1799. Mappa generalis cursus fluvii Mura. M = 1:87000. OSzK TK 2068.Google Scholar
  386. Törs, Kálmán. 1872. Margit sziget (The Margit Island), 62–63. Budapest: Athenaeum.Google Scholar
  387. Tőry, Kálmán. 1952. A Duna és szabályozása (The Danube and its regulation). Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  388. Trautt, Anton. 1740. Mappa über den neu zuerrichten kommen den Thom-Veeg durch de … 42 x 54 cm. HNA S 16 No. 1054.Google Scholar
  389. Tripartitum = Werbőczy, István. (1517) 1990. Tripartitum. A dicsőséges Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve. Latin-magyar kétnyelvű kiadás (Tripartitum. The customary law of the glorious Hungarian Kingdom in three volumes. Latin-Hungarian bilingual edition), ed./transl. Kálmán Csiky, Pars I, Titulus 78§ 2, 152; 87§ 2, 168–171; Titulus 133, § 40, 218–219. Budapest: Téka Könyvkiadó.Google Scholar
  390. Turmann, Ödön. 1907. Vők Pozsony vármegyei kisközség kataszteri térképének másolata az 1907. évi mérnöki nyilvántartás szerint (Copy of the cadaster map of Vők village in Pozsony County, based on the 1907. engineering registry). M = 1:2880. HNA S 76 No. 1297/1–5.Google Scholar
  391. Újváry, Gábor, Gyula Mentes, László Bányai, János Kraft, Attila Gyimóthy, and János Kovács. 2009. Evolution of a bank failure along the River Danube at Dunaszekcső, Hungary. Geomorphology 109: 197–209.Google Scholar
  392. Ullmann, Ferdinand. 1857. Kaponya helysége határának földmérői rajza (Geodetic drawing of the lands of Kaponya). M = 1:3600. OSzK TK 1814.Google Scholar
  393. V. Kovács, Sándor. 1972. Janus Pannonius munkái latinul és magyarul. Janus Pannonius élő emlékezetének halálának ötszázadik évfordulója alkalmából/Jani Pannonii opera latine et hungarice. Vivae memoriae Iani Pannonii quingentesimo mortis suae anniversario dedicatum, 371–381. Budapest: Tankönyvkiadó.Google Scholar
  394. Vajda, Tamás. 2015. Vízimalmok építésével előidézett, mesterséges áradások a középkori Magyarországon (Artificial floods caused by mills in medieval Hungary). In Középkortörténeti Tanulmányok 8 (Studies in medieval history 8), ed. Márta Tóber and Ágnes Maléth, 347–362. Szeged: Középkorász Műhely.Google Scholar
  395. Vály, Georgius 1777. Mappa trygonometrico geometrice praedium Kürth delineatum celsissimi principatus Eszterhaziany in inclyto Comitatu Hevesiensi situatum, ad inclytum dominium Buják spectans repraesentat. HNA S 16 No. 0012.Google Scholar
  396. Vály, Georgius 1797. Mappa Praedii Kürth I. Co(mi)t(a)tui Hevesiensi ingremiati ac ad Celsissimi Majoratus Eszterhazyani Dominium Bujak spectantis ex undantis Tibisci et Tarnae fatalitates quibusve modis iisdem subvenire occurrg. possit cum advoluta opinione exhibens. 99 x 63 cm. HNA S 16 No. 196.Google Scholar
  397. Vályi, András. 1796, 1799. Magyar Országnak leírása (The description of Hungary), 2 vols, vol. 1, 578–579, vol. 2, 490. Buda [Budapest]: A’ Királyi Universitásnak Betűivel.Google Scholar
  398. Varjú, Elemér. 1908. Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffy család történetéhez (Chartulary to the history of the Losonczi Bánffy family from the Tomaj kindred): 1214–1457, vol. 1, 352–354. Budapest: Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája.Google Scholar
  399. Várszegi, Asztrik and István Zombori (eds.). 2000. Vatikáni Magyar Okmánytár/Monumenta Vaticana Historiam Regni Hungariae Illustrantia, new ed, vol. 1/1, 461, vol. 1/4, 287–288, vol. 1/6, 154. Budapest: METEM.Google Scholar
  400. Vásárút Pozsony vármegyei kisközség kataszteri térképének másolata az 1901. évi mérnöki nyilvántartás szerint (Copy of the cadaster map of Vásárút village in Pozsony county, according to the 1901 engineering registry). M = 1:2880. HNA S 76 No. 1280/3, 4, 6.Google Scholar
  401. Vauchez, Andre, Barrie Dobson, and Michael Lapidge (eds.). 2001. Encyclopedia of the Middle Ages, 176. Cambridge: James Clarke.Google Scholar
  402. Végh, András. 1997. A középkori várostól a török erődig. A budai vár erődítéseinek változásai az alapítástol a tizenöt éves háborúig (From the medieval town to the Turkish fortress. Changes of the fortification of Buda Castle from its foundations until the fifteen-year war). Budapest Régiségei 31: 295–312.Google Scholar
  403. Vertics, Franciscus. 1784. Planum exhibens faciem plagae controversae ductibus partum formatis intra terrena oppidi Földvár possessionum item Bölcske et Madocsa et Kömlőd vigentis. 203.5x90.5 cm. HNA S 12 Div. IV. No. 0031.Google Scholar
  404. Verzeichnung der Breiten Profile in der Rothen Thurmer Strasse zwischen Nro. 34–55 und No. 129-136. 1842. 48x35 cm. HNA S 105 No. 164/11.Google Scholar
  405. Vico, Enea. 1542. Die Belagerung von Ofen und Pest. Engraving. Original size: 40,2 x 29 cm. Bibliothèque nationale de France, GE DD-1140 (87RES).Google Scholar
  406. Vizhelyzeti térképe a’ Dunának és árjainak tekintetes nemes Pest vármegyében ‘s a’ nems Kis Kunsági kerületben … (Hydrographic map of the Danube and its floods in the noble Pest county and teh noble Lesser Cumanian district). 1839. M = 1:21600. Királyi Dunamérési Intézet. Pest Megyei Levéltár (PML) XV. 6. PMT 18/12.Google Scholar
  407. Vucskics, August. 1855. Gemeinde Szekcső-Duna. M = 1:7200. HNA S 78 015. téka Dunaszekcső 008–011.Google Scholar
  408. Wagner, Carolus. 1773. Annalecta Scepusii sacri et profani, vol. 3, 185–186. Posonii et Cassoviae [Bratislava–Košice]: n.p.Google Scholar
  409. Wappner, Franz and Winzenz Kovařik. 1865. Feldskizzen der Gemeinde Duna Szekcső. M = 1:2880. HNA S 79 No 0048/010.Google Scholar
  410. Weikinn, Curt. 1958. Quellentexte zur Witterungsgeschichte Europas von der Zeitwende bis zum Jahre 1850. Hydrographie, 177, 345, 406–407. Teil 1 (Zeitwende–1500). Berlin: Akademie Verlag.Google Scholar
  411. Weisz, Boglárka and Attila Zsoldos. 2010. A báni joghatóság Szlavóniában és a Dráván túl (The legal authority of the ban in Slavonia and over the Drava river). In Fons, skepsis, lex, ed. Tibor Almási, György Szabados, and Éva Révész, 469–482. Szeged: SZTE Történet Segédtudományok Tanszék–Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  412. Wellmann, Imre. 1965. Királyi mérték és mérő alá való föld (Land under royal measure). Agrártörténeti Szemle 7: 236–244.Google Scholar
  413. Wenzel, Gusztáv. 1861, 1870, 1873a, b, 1874. Árpád-kori új okmánytár/Codex Diplomaticus Arpadianus Continuatus, vol. 2, 206, 209–210, 232, 242, vol. 8, 102, vol. 10, 228, 240–241, 385–388, vol. 11, 337–340, 495–496, vol. 12, 553–555. Pest [Budapest]: Magyar Tudományos Akadémia.Google Scholar
  414. Wetter, Oliver, Christian Pfister, Rolf Weingartner, Jürg Luterbacher, Tom Reist, and Jürg Trösch. 2011. The largest floods in the High Rhine basin since 1268 assessed from documentary and instrumental evidence. Hydrological Sciences Journal 56 (5): 733–758.Google Scholar
  415. Williamson, Maya Bijvoet. 1998. The memoirs of Helene Kottanner, 26, 31–32, 52. Cambridge: D.S. Brewer.Google Scholar
  416. Windakiewicz, Eduard. 1866. Gold- und Silberbergbau zu Kremnitz in Ungarn. Jahrbuch der kaiserl-königlichern Geologischen Reichsamstalt 16: 217–268, 249.Google Scholar
  417. Wizer, Joannes N. 1784. Planum Danubii infra, ac supra possessionem Ujfalu i. Co[mi]t[a]tu [Comaromiensi] ingremiatam defluentis faciem vehementer abradentis rippae statim in superiori fine possessionis exhibens … M = 1:14400. HNA S 12 Div. XIII. No. 0001.Google Scholar
  418. Wolf, Mária. 1986–1987. Elpusztult középkori település Sajólád határában (Perished medieval settlement in the neighbourhood of Sajólád). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25–26: 189–202.Google Scholar
  419. Zahn, Johann. 1865. Anonymi Leobiensis Chronicon, 4–5, 33–34. Gräz: Leuschner&Lubensky k.k. Univers.-Buchhandlung.Google Scholar
  420. Zambri, Brian, Allegra N. LeGrande, Alan Robock, and Joanna Slawinska. 2017. Northern Hemisphere winter warming and summer monsoon reduction after volcanic eruptions over the last millennium. Journal of Geophysical Research: Atmospheres 122: 7971–7989.Google Scholar
  421. Zanathy, Antal and Paulovics, András. 1788. Mappa Localitatem Controversiae Guti sziget inter Opp. Gyula et Po(sessi)onem Váry. M = 1:86400. BéML (Békés megyei levéltár) IV A 10 b.Google Scholar
  422. Zawadowski, Alfréd. 1891. Magyarország vizeinek statisztikája (Statistics concerning the waters in Hungary), vol. 1, 36. Budapest: Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal.Google Scholar
  423. Zboray, János. 1833. Kis Tárkány hellysége határának mappája melly a’ méltóságos, tekintetes, és több nemes birtokos urak között a’ belső birtokok minéműségéhez képpest leendő felosztás tekintetibül. M = 1:7200. OSzK TK 1833.Google Scholar
  424. Zeibig, Hartmann Joseph. 1851. Die kleiner Klosternuburger Chronik, 9. Archiv für Kunde österreichischer Geschichtsquellen 7. Wien: Akademische Verlag.Google Scholar
  425. Zentai, János. 1966. Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban (The last representative of past lifestyle in the Ormánság area). A Janus Pannonius Évkönyve 20: 181–204.Google Scholar
  426. Zimán, Franciscus. 1777. Planum lacus Etsediensis Láp dicti cum adjacentibus possessionibus earum que confiniis et monumentorum ruderibus, partibus, item fluviorum Tibisci Samusii et Kraszna. M = 1:28 800. HNA, S 12 Div. VIII. No. 0007–8.Google Scholar
  427. Zimmermann, Franz, Carl Werner, and Gustav Gündisch. 1897, 1981. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen, vol. 2, 293–297, vol. 6, 554–555. Hermannstadt [Sibiu]: Verein für siebenbürgische Landeskunde.Google Scholar
  428. Zöllner, Erich. 1990. Geschichte Österrreichs, 75, 79–80, 133–135. Munich: Oldenburg.Google Scholar
  429. Zsák, Hugó. 1884. A Duna Tolna és Szekcső között (The Danube between Tolna and Szekcső). M = 1:72 000. OSzK TK 1232.Google Scholar
  430. Zsámboki, László. 1982. Magyarország ércbányászata a honfoglalás korától a I. világháború végéig (Ore mining of Hungary from the conquest period to the end of the First World War). Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 1: 13–48.Google Scholar
  431. Zsigmond, Tibor (ed.). 2002. A Csallóköz szívében. Dunaszerdahelyi járás (In the heart of the Csallóköz [Žitný ostrov]. The Dunaszerdahely district), 21. Dunaszerdahely [Dunajská Streda]: Nap Kiadó.Google Scholar

Copyright information

© Springer Nature Switzerland AG 2019

Authors and Affiliations

  1. 1.Institute of Hydrological Engineering and Water ResourcesVienna University of TechnologyViennaAustria

Personalised recommendations