Advertisement

Documentary Sources and Methodology

  • Andrea KissEmail author
Chapter
  • 134 Downloads
Part of the Springer Water book series (SPWA)

Abstract

In the present chapter the flood-related medieval documentary source evidence, together with key methodological issues, are discussed. The chapter is divided into three main parts. In the first section the types, main characteristics of documentary source containing flood-related information, their reliability, punctuality and the circumstances of flood observations are presented. In the second part of the chapter, the temporal and spatial distribution of flood events and their causes are discussed, with special emphasis on the information available in the most frequent source type, charters. The third section is devoted to terminology and methodological questions: on the one hand, the most frequently applied words and their textual context are provided; on the other hand, the available documentary evidence is grouped according to temporal resolution. In case of punctually dated, individual flood events, the methods of magnitude classification are presented and discussed in detail that provides the methodological background to the index-based magnitude analysis in Chap.  6, together with the uncertainties that may arise while applying medieval documentary evidence.

Bibliography

  1. AMB (Archiv hlavneho mesta SR Bratislavy/Archiv der Hauptstadt der SR Bratislava). Magistrát mesta Bratislavy (AMB-A/XXIV.1): Komarna kniha/Kammerbuch: K1–56 (1434–1500). Google Scholar
  2. Bak, János, and Veszprémy László (eds.). 2018. Chronica de Gestis Hungarorum e codice Picto Saec. xiv./The Illuminated Chronicle. Chronicle of the Deeds of the Hungarians from the Fourteenth-Century Illuminated Codex. Budapest: CEU Press. Google Scholar
  3. Bak, János, Péter Banyó, and Martyn Rady (ed. and trans.). 2006. The customary law of the renowned Kingdom of Hungary: a work in three parts rendered by Stephen Werbőczy, vol. 5. The laws of the medieval Kingdom of Hungary. Budapest: CEU Press.Google Scholar
  4. Bede, Ádám, and József Szarka. 2003. Egy középkori határjárás nyomában (Tracing back a medieval perambulation). In Múzeumi Kutatások Csongrád megyében 2002 (Museum Research in Csongrád County), ed. Péter Erdélyi and Judit Szűcs, 51–72. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.Google Scholar
  5. Bellus, Ibolya, Zsuzsanna Szabó, and Gábor Klaniczay. 1999. Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere (The oldest legend and the canonisation trial of Saint Margit from the Arpadian Dynasty). Budapest: Balassi Kiadó.Google Scholar
  6. Bendefy, László. 1960. Gyula Icce-dombi középkori határkő (Medieval boundary stone at Gyula, Icce-mound). A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum jubileumi évkönyve, 47–51. Gyula: Erkel Ferenc Múzeum.Google Scholar
  7. Bertalan, Vilmosné. 1984. Óbuda 1355-ös és 1437-es határjárásának régészetileg meghatározott határpontjai (Archaeologically-identified landmarks of the perambulations of Óbuda for 1355 and 1437). Budapest Régiségei 25: 419–429.Google Scholar
  8. Bónis, György. 1962. Les autorités de ‘foi publique’ et les archives des ‘loci credibiles’ en Hongrie. Archivum 12: 97–104.Google Scholar
  9. Bónis, György. 1997. Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon (Regesta-collection of the holy seat. Documents to the history of ecclesiastical jurisdiction in medieval Hungary). Budapest: Püski Kiadó.Google Scholar
  10. Boronkai, Iván, Balázs Déri, Klára Kisdi, Martina Monostori, Mária Szabó, and Kornél Szovák. 1987, 1992, 1993, 1999. A magyarországi középkori latinság szótára/ Lexicon Latinitatis Medii Aevi Hungariae, vol. 1, 3, 4, 5. Budapest: Argumentum Kiadó, vol. 1: 18, 262, vol 3: 154, vol. 4: 114–115, vol. 5: 364–5.Google Scholar
  11. Brázdil, Rudolf, and Oldřich Kotyza. 1995. History of weather and climate in the Czech lands 1 (Period 1000–1500). In Zürcher Geographische Schriften, vol. 62. Zürich: ETH.Google Scholar
  12. Brázdil, Rudolf, Rüdiger Glaser, Christian Pfister, Petr Dobrovolný, Jean-Marc Antoine, Mariano Barriendos, Dario Camuffo, Mathias Deutsch, Silvia Enzi, Emanuela Guidoboni, Oldřich Kotyza, and Fernando S. Rodrigo. 1999. Flood events of selected European rivers in the sixteenth century. Climatic Change 43: 239–285.CrossRefGoogle Scholar
  13. Deák, Viktória Hedvig O.P. 2005. Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia (Saint Margaret from the House of Árpád and the Dominican hagiography). Budapest: Kairosz Kiadó.Google Scholar
  14. Eckhart, Ferenc. 1913. Hiteles helyeink eredete és jelentősége (Origins and importance of our places of authentication). Századok 47: 640–655.Google Scholar
  15. Eckhart, Ferenc. 1913–1915. Die glaubwürdigen orte Ungarns im Mittelalter. MIÖG Ergbd 9: 395–558.Google Scholar
  16. Engel, Pál. 1998. A török-magyar háborúk első évei (The first years of the Turkish-Hungarian wars). Hadtörténeti Közlemények 3: 12–28.Google Scholar
  17. Földes, Gyula. 1999. Felső-Csallóköz árvédekezésének története (History of flood protection in the Upper-Žitný ostrov area). In Koncsol, László (ed.). Földes Gyula—Rudnay Béla: Két könyv a csallóközi árvédekezés történetéről (Two books on the history of flood protection in the Žitný ostrov area). Csallóközi Kiskönyvtár. Pozsony [Bratislava]: Kalligram.Google Scholar
  18. Glaser, Rüdiger. 2013. Klimageschichte Mitteleuropas: 1200 Jahre Wetter, Klima, Katastrophen. Darmstadt: Primus Verlag.Google Scholar
  19. Glaser, Rüdiger, Heiko Stangl, and Michel Lang. 2004. Floods in Central Europe since 1300 in their regional context. La Houille Blanche 5: 43–49.CrossRefGoogle Scholar
  20. Gyárfás, István. 1873, 1883. A jász-kunok története (History of Iaso-Cumans), vol. 2–3. Kecskemét–Szolnok: Szilárd Károly fia–Bakos István.Google Scholar
  21. Havassy, Péter. 2002. Határjárások és határjelek a középkori Békés vármegyében (Perambulations and landmarks in medieval Békés County). A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23: 459–480.Google Scholar
  22. HNA (Hungarian National Archives). Collection of medieval documents (DL, DF): 1463: DL 15842, 1492: DF 253097; 1434–1500: DF 277057–277112.Google Scholar
  23. Hunyadi, Zsolt. 2003. Administering the Law: Hungary’s Loca credibilia. In Custom and law in Central Europe. Central European legal studies occasional paper no 6, ed. Martyn Rady, 25–36. Cambridge: Faculty of Law, University of Cambridge.Google Scholar
  24. Jakó, Pál Zsigmond, Géza Hegyi, and András Kovács. 2008. Erdélyi okmánytár/ codex diplomaticus Transylvaniae, vol. 3, 31. Budapest: Magyar Országos Levéltár.Google Scholar
  25. Jankovich, B. Dénes. 1996. Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához (Data to the medieval hydrography and utilisation of waters in the Körös area). A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16: 305–349.Google Scholar
  26. Karbić, Damir. 2003. Hungarian and Croatian customary law: some contrasts and comparisons. In Custom and law in Central Europe. Central European legal studies occasional paper no 6, ed. Martyn Rady, 37–46. Cambridge: Faculty of Law, University of Cambridge.Google Scholar
  27. Kirschstein, Bettina, Ursula Schulze, Sybille Ohly, Peter Schmitt, and Nicole Spengler. 1994. Wörterbuch der Mittelhochdeutschen Urkundensprache, vol. 1, 776. Berlin: Erich Schmidt Verlag.Google Scholar
  28. Kiss, Andrea. 2002. Study on the historical geography of the first extent perambulation sketch from the Carpathian Basin. Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti ZPDZ HAZU 19: 127–141.Google Scholar
  29. Kiss, Andrea. 2005a. Utilisation of the inundation area at Lake Fertő before regulation works: example of Sarród and its surroundings. Acta Geographica Universitatis Szegediensis 38: 39–49.Google Scholar
  30. Kiss, Andrea. 2005b. Vízfolyások a nagy tavak medencéiben: Fertő és Balaton folyó? (Waterflows in the basins of the great lakes: Fertő and Balaton rivers?). In Víz a tájban (Water in the landscape), ed. György Füleky, 325–331. Gödöllő: GATE.Google Scholar
  31. Kiss, Andrea. 2009–2010. Fertő River—a low water level signal or something else? Chronica 6: 141–152.Google Scholar
  32. Kiss, Andrea. 2013. Weather and weather-related environmental phenomena including natural hazards in medieval Hungary I: documentary evidence on the 11th and 12th centuries. Medium Aevum Quotidianum 66: 5–37.Google Scholar
  33. Kiss, Andrea. 2014. Weather and weather-related natural hazards in medieval Hungary II: documentary evidence on the 13th century. Medium Aevum Quotidianum 68: 5–46.Google Scholar
  34. Kiss, Andrea. 2016. Weather and weather-related natural hazards in medieval Hungary III: documentary evidence on the 14th century. Medium Aevum Quotidianum 73: 5–55.Google Scholar
  35. Kiss, Andrea. 2017. Droughts and low water levels in late medieval Hungary II: 1361, 1439, 1443-4, 1455, 1473, 1480, 1482(?) 1502-3, 1506: documentary versus tree-ring (OWDA) evidence. Journal of Environmental Geography 10 (3–4): 43–56.CrossRefGoogle Scholar
  36. Kiss, Andrea, and Ferenc Piti. 2005. A fertői fok (The ‘fok’ of the Fertő). Soproni Szemle 59 (2): 164–184.Google Scholar
  37. Kiss, Andrea, and József Laszlovszky. 2013. Árvízhullámok a Dunán? A Duna árvizei és a visegrádi ferences kolostor a késő középkorban és kora újkorban (Flood waves on the Danube? Danube floods and the Franciscan monastery of Visegrád in the late medieval and early modern period). Korall 53: 36–65.Google Scholar
  38. Klaniczay, Gábor. 2002. Holy rulers and blessed princesses. Dynastic cults in medieval Central Europe. Cambridge: University Press.Google Scholar
  39. Mérey T., Klára. 1967. A XVIII. századi határperek néprajzi és történeti forrásértéke (Value of 18th-century perambulations as an ethnographic and historical source). Ethnographia 78 (4): 533–546.Google Scholar
  40. Kőfalvi, Tamás. 2000. A hiteleshelyek egyháztörténeti tanulságai (Conclusions for church history based on loca credibilia information). Egyháztörténeti Szemle 1 (1): 49–64.Google Scholar
  41. Kőfalvi, Tamás. 2002. Places of authenticaton (loca credibilia). Chronica 2: 27–38.Google Scholar
  42. Kőfalvi, Tamás. 2006. A pécsváradi konvent hiteleshelyi levéltára 1254–1526 (Archives of the Pécsvárad convent 1254-1526). Szeged: SZTE.Google Scholar
  43. Komjáthy, Miklós. 1982. A hiteleshelyek (The places of authentication). História 1982 (2): 28–29.Google Scholar
  44. Koszta, László. 1995. Püspöki székhely és városfejlődés (Episcopal seat and urban development). In Kelet és Nyugat között (Between east and west), ed. László Koszta, 233–271. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  45. Koszta, László. 1998. A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége 1214–1353 (The Pécs chapter as a place of authentication/loca credibilia 1214–1353). Tanulmányok Pécs történetéből 4, Pécs: Pécs története alapítvány.Google Scholar
  46. Kristó, Gyula, Pál Engel, and Ferenc Makk (eds.). 1994. Korai magyar történeti lexikon 9–14. század (Early Hungarian historical lexicon 9th–14th centuries), 114. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  47. Laszlovszky, József. 1986. Dedi eciam terram, que adiacet circa aquam, que vocatur Tisa: Adatok az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalisálásához (Data to the localisation of the place names in the charter of Garamszentbenedek dated to 1075). Zounuk 1: 5–24.Google Scholar
  48. Lexer, Matthias. 1999. Mittelhochdeutsches taschenwörterbuch, 38th ed, 65. Stuttgart: S. Hirzel Verlag.Google Scholar
  49. Maksay, Ferenc. 1971. A magyar falu középkori településrendje (Medieval settling order of the Hungarian village), 134. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  50. Mályusz, Elemér. 2007. Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Church society in medieval Hungary), 2nd extended ed, ed. Sarolta Homonnai and László Koszta. Budapest: Műszaki Kiadó.Google Scholar
  51. Marx, Mária. 2001. Húsvéti határjárás Zalaegerszegen (Easter perambulation in Zalaegerszeg). Zalai Múzeum 10: 239–245.Google Scholar
  52. Mihály, Péter. 2000. Egy középkori határjárás történetének birtoklástörténeti vissgálata. Adatok Cserépváralja és Cserépfalu történetéhez (Examination of medieval boundary inspection. Data on the history of Cserépváralja and Cserépfalu). Geodézia és Kartográfia 50 (9): 27–32.Google Scholar
  53. Molnár, Antal. 2006. A bátai apátság és népei a török korban (The Báta Abbey and its people in the Turkish period), 86. Budapest: METEM.Google Scholar
  54. C. Tóth, Norbert. 2003. Szabolcs megye hatóságának oklevelei (Charters of the county administration of Szabolcs County). vol. 2, 240–342. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 35. Budapest–Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága.Google Scholar
  55. Őriné Bilkei, Irén. 2007. A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi tevékenysége és ügyfelei, a megyei nemesség a Mohács utáni évtizedekben (Authentication activities of the Zalavár and Kapornak convents, clients and county nobility in the decades after the Battle of Mohács). Unpublished Ph.D dissertation, Budapest: Eötvös Loránd Unversity, 15.Google Scholar
  56. Ortvay, Tivadar. 1882. Magyarország régi vízrajza a XIII-ik század végéig (Early hydrography of Hungary until the end of the 13th century), vol. 1. Budapest: A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala.Google Scholar
  57. Ortvay, Tivadar. 1898. Pozsony város története (History of Pozsony town), vol. 2/3. Pozsony [Bratislava]: Stampfel Károly, 398–409.Google Scholar
  58. Pálóczi Horváth, András. 1989. Pechenegs, Cumans, Iasians. Steppe peoples in medieval Hungary. Budapest: Corvina Kiadó.Google Scholar
  59. Pápai Páris, Ferenc. 1708. Dictionarium Latino-Hungaricum et Hungarico-Latino-Germanicum. First published: Nagyszeben [Sibiu], Reprint: Budapest: 1995. 322, 324, 571. Universitas Könyvkiadó.Google Scholar
  60. Pfister, Christian. 1999. Wetternachersage. 500 Jahre Klimavariationen und Naturkatastrophen. Bern: Haupt Verlag.Google Scholar
  61. Pichard, George, Gilles Arnaud-Fassetta, Vincent Moron, and Emeline Roucaute. 2017. Hydro-climatology of the lower Rhône Valley: historical flood reconstruction (AD 1300–2000) based on documentary and instrumental sources. Hydrological Sciences Journal 62 (11): 1772–1795.CrossRefGoogle Scholar
  62. Piti, Ferenc. 2010. Anjou-kori oklevéltár/documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, vol. 28, 298–299. Budapest–Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  63. Pongrácz, Pál. 1967. Régi malomépítészet (Mill-building in the past). Budapest: Műszaki Kiadó.Google Scholar
  64. Püspöki Nagy, Péter. 1981. Boldogfa (The village of Boldogfa), 24–27. Bratislava: Madách.Google Scholar
  65. Ráduly, János. 1992. Kibédi és sóváradi határjárás 1838-ban (A perambulation of Kibéd and Sóvárad in 1838). Néprajzi látóhatár 1 (1–2): 81–89.Google Scholar
  66. Rady, Martyn. 2015. Customary law in Hungary: courts, texts, and the tripartitum, 36. Oxford: University Press.CrossRefGoogle Scholar
  67. Rohr, Christian. 2005. The Danube floods and their human response and perception (14th to 17th). History of Meteorology 2: 71–86.Google Scholar
  68. Rohr, Christian. 2006. Measuring the frequency and intensity of floods of the Traun River (Upper Austria), 1441–1574. Hydrological Sciences Journal 51 (5): 834–847.CrossRefGoogle Scholar
  69. Rohr, Christian. 2007. Extreme naturereignisse im ostalpenraum. Naturerfahrung im Spätmittelalter und am beginn der Neuzeit. Köln–Weimar–Wien: Böhlau Verlag.Google Scholar
  70. Sturm, Katrin, Rüdiger Glaser, Jucundus Jacobeit, Matthias Deutsch, Rudolf Brázdil, Christian Pfister, Jürg Luterbacher, and Heinz Wanner. 2001. Floods in Central Europe since AD 1500 and their relation to the atmospheric circulation. Petermanns Geographische Mitteilungen 145 (6): 14–23.Google Scholar
  71. Szabó, István. 1969. A középkori magyar falu (The medieval Hungarian village). Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  72. Szilágyi, Miklós. 1977. A rekesz. Az áradások jelentősége a halászatban. Népi kultúra—népi társadalom 10. Budapest: Akadémiai Kiadó.Google Scholar
  73. Takács, Miklós. 1974. Húsvéti határjárás 1761-es leírása (Description of an Easter perambulation dated 1761). Ethnographia 85 (2–3): 389–396.Google Scholar
  74. Takács, Lajos. 1987. Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon (Landmarks and perambulation in Hungary at the end of the feudal period). Budapest: Akadémiai kiadó.Google Scholar
  75. Telelis, Ioannis, and Evangelos Chrysos. 1992. The Byzantine sources as documentary evidence for the reconstruction of historical climate. In European climate reconstructed from documentary data: methods and results. European Palaeoclimate and Man 2, ed. Burkhard Frenzel, 17–31. Stuttgart, Jena, New York: Gustav Fischer Verlag.Google Scholar
  76. Tóber, Márta. 2010. Anjou-kori határjárások időpontjainak elemzése esettanulmányok segítségével (Analysis of dates of Angevin-period perambulations through case studies). Unpublished MA thesis. University of Szeged.Google Scholar
  77. Tóber, Márta. 2015. Cegléd késő-középkori határvitái: tájtörténeti elemzés (The late-medieval border disputes of Cegléd: landscape history analysis). In Középkortörténeti tanulmányok 8, ed. Márta Tóber and Ágnes Maléth, 227–250. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  78. Töröcsik, István. 2004. Egy határkő a Jászságból (A stone landmark from the Jászság area). Jászsági Évkönyv 2004: 55–59.Google Scholar
  79. Tringli, István. 2001. A magyar szokásjog a malomépítésről (The Hungarian customary law of mill-building). In Tanulmányok a középkorról (Studies about the Middle Ages), ed. Neumann, Tibor, 251–267. Analecta Medievalia 1. Budapest: Argumentum Kiadó–Pázmány Péter Katolikus Egyetem.Google Scholar
  80. Vajda, Tamás. 2001. Adatok a Dráva menti középkori fokgazdálkodásról (Data to the medieval ‘fok’ management along the Drava river). In Tanulmányok a középkorról (Studies about the Middle Ages), ed. Boglárka Weisz, László Balogh, and József Szarka, 125–137. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.Google Scholar
  81. Vajda, Tamás. 2012. Árpád- és Anjou-kori vízimalmaink tájalakító hatása (Water mills as driving forces of landscape change in the Arpadian and Angevin period). In Micae Mediaevales II, ed. Bence Péterfi, András Vadas, Gábor Mikó, and Péter Jakab, 59–76. Budapest: ELTE BTK.Google Scholar
  82. Vajda, Tamás. 2015. Vízimalmok építésével előidézett, mesterséges áradások a középkori Magyarországon (Artificial floods caused by mills in medieval Hungary). In Középkortörténeti Tanulmányok 8 (Studies in medieval history 8), ed. Márta Tóber and Ágnes Maléth, 347–362. Szeged: Középkorász Műhely.Google Scholar
  83. Vargha, Magda, and Előd Both. 1987. Astronomy in renaissance Hungary. Journal History of Astronomy 18 (4): 279–283.CrossRefGoogle Scholar
  84. Veszprémy, László. 1999. Historical past and political present in the Latin Chronicles of Hungary (12th–13th Centuries). In The Medieval Chronicle, ed. Erik Kooper, 260–268. Amsterdam–Atlanta GA: Rodopi.Google Scholar
  85. Wetter, Oliver, Christian Pfister, Rolf Weingartner, Jürg Luterbacher, Tom Reist, and Jürg Trösch. 2011. The largest floods in the High Rhine basin since 1268 assessed from documentary and instrumental evidence. Hydrological Sciences Journal 56 (5): 733–758.CrossRefGoogle Scholar
  86. Zimmermann, Franz, Carl Werner, and Gustav Gündisch. 1981. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen, vol. 6, 232–233. Hermannstadt [Sibiu]: Verein für siebenbürgische Landeskunde.Google Scholar

Copyright information

© Springer Nature Switzerland AG 2019

Authors and Affiliations

  1. 1.Institute of Hydrological Engineering and Water ResourcesVienna University of TechnologyViennaAustria

Personalised recommendations