Advertisement

“Predictable Uncertainty”—Social Land Programme in Hungary

  • Judit CsobaEmail author
Chapter
Part of the Prekarisierung und soziale Entkopplung – transdisziplinäre Studien book series (PSETS)

Abstract

The household economy—ensuring income supplements—has a strong tradition in Hungary. The rate of self-sufficient family farms was also very high under socialism. Reviewing this tradition of self-sufficiency in small villages among the most disadvantaged groups in the frame of the Social Land Program seemed to be a good solution at the beginning of the nineties, when the poverty rate increased dramatically after the system change. Strengthening the household economy and—becoming independent farmer—achieving self-sufficiency of marginalized groups is not a new idea. In the period between the two world wars social politicians developed the “productive social policy model”—as kind of “third way model,” opposite to liberal economic policy and Marxist socialism—to solve the social problems with searching for new economic solutions.

After the crisis in 2008 the Social Land Program also changed fundamentally. The focus—like that of the special “third way model” in the forties—gradually shifted from social security and improving the quality of live to social control and to the increasing the willingness to work.

Keywords

Hungary Local economy Land program Employment Precarity 

References

  1. AKI- Agrárgazdasági Kutatóintézet. [RIAE – Research Institute of Agricultural Economics.] (2008). A szociális földprogram jellemzői és tapasztalatai. [The characteristics and observations of Social Land Programmes.] Budapest: Agrárgazdasági Kutatóintézet.Google Scholar
  2. AKI- Agrárgazdasági Kutatóintézet. [RIAE - Research Institute of Agricultural Economics]. (2012). A mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének lehetőségei vidéki térségeinkben. [Opportunities for the expansion of agricultural employment in rural regions.] Budapest: Agrárgazdasági Kutatóintézet. [Research Institute of Agricultural Economics.].Google Scholar
  3. Alföldi, Z., Jakab, R., Müller, I., & Sztolyka, Z. (2011) Fenntartható vidékfejlesztés: hazai öko-szociális falugazdasági modellek. [Sustainable rural development: national examples of social village economy.] Pannon Elemző Iroda. Manuscript. http://sandbox.georgikon.hu/napok-old/?p=temak&page=37&q=&ev=ANY&szekcio=ANY.
  4. Bartal, A. M. (1998). Szociális + fold + program = szociális földprogram? [Social + Land + Programme = Social Land Programme?] Valóság, 40(9) 37–48.Google Scholar
  5. Bartal, A. M. (2001). A szociális földprogramok – avagy az aktív foglalkoztatás – és szociálpolitika alternatívái rurális térségekben. [Social Land Programmes – The alternatives of active employment and social policy in rural areas.] Budapest: Acta Civitalis.Google Scholar
  6. Bartal, A., & M., Sziklai, I. (2006). A szociális földprogramok kedvezményezettjeinnek helyzete két kistérségben. [The situation of beneficiaries of the Social Land Programmes in two micro-regions.] http://sandbox.georgikon.hu/napok-old/?p=temak&page=37&q=&ev=ANY&szekcio=ANY. Területi Statisztika, 46(5), 509–520.
  7. Csoba, J. (2011). A romák a munkaerőpiacon. [The Roma people in the labour market.) In J. Csoba (Ed.), Munkaerőpiaci változások, leszakadó társadalmi csoportok [Changes in the labour market, seceding social groups.) (pp. 142–170). Debrecen: University of Debrecen.Google Scholar
  8. Csoba, J. (2015). A jóléti rendszer átalakulásának hatása a helyi önkormányzatok szerepének változására. [The effect of the welfare system’s transformation on the change of local governments’ roles.) Metszetek Társadalomtudományi Folyóirat, 4(4), 54–68.Google Scholar
  9. Csoba, J. (2017). Gondoskodó állam, aktiváló állam, befektető állam: A foglalkoztatáspolitika és a jóléti modellváltás néhány összefüggése. [Caring State, Activating State, Investing State: Some Relationships between Employment Policy and Change of Welfare Model.] SOCIO.HU: Társadalomtudományi Szemle, 7(1), 1–26.  https://doi.org/10.18030/socio.hu.2017.1.1.
  10. Fekete, J. (Ed.). (2010). A hazai szövetkezetek rögös útja máig: hogyan tovább holnap? [‘The tough road of local cooperatives up until today: What does the future hold?’] Szövetkezés, 31(1–2). http://www.szovetkezetikutato.hu/letoltes/kozlesre_02.pdf.
  11. Fekete, É. G. (Ed.). (2011). Önkormányzatok és civil szervezetek helyi foglalkoztatási kapacitásának növelési lehetőségei. [Ways to increase the employment capacity of local governments and civil organisations.] Miskolc: Közösen a jövő munkahelyeiért Alapítvány www.emorka.hu/wp-content/uploads/2012/05/kjm_zarotan_2011.doc.
  12. Fekete, É. G., & Solymár, G. (2004). A szociális gazdaság kiépítésének esélye és feltételei az Észak-magyarországi régióban. [The chances and conditions of establishing social economy in the ‘Észak-Magyarország’ region.) Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 1(2), 32–78. http://gtk.uni-miskolc.hu/files/286.
  13. G. Fekete, É., & Lipták, K. (2014). Közfoglalkoztatásból szociális szövetkezet? [Social cooperative from public employment] In M. Lukovics & B. Ziti (Ed.), A területi fejlődés dilemmái. [Dilemmas of regional development.] (pp. 123–142) Szeged: University of Szeged, Faculty of Economics. http://www.eco.u-szeged.hu/download.php?docID=40071.
  14. Giró-Szász, A. (2012). The government spokesperson’s announcement on the introduction of the new type of social cooperatives 12 March 2012. https://mfor.hu/cikkek/makro/Giro_Szasz__uj_tipusu_szocialis_szovetkezetek_jonnek_letre.html.
  15. Jász, K., Szarvák, T., & Szoboszlai, Z. (2003). A szociális földprogram vidékfejlesztési hatásai. [The effects of Social Land Programmes on rural development.] In T. Kovács (Ed.), A vidéki Magyarország az EU –csatlakozás előtt. [A Rural Hungary before its EU accession.] 6. Falukonferencia MTA RKK-MRTT. [6th Village Conference. Hungarian Academy of Sciences, Centre for Regional Studies – Hungarian Regional Science Association.] 471–478.Google Scholar
  16. Kovács, I. (1999). A modellkísérlettől a hálózatig. [From model experiment to network.] Hírlevél, 1(3–4), 1–6. Szolnok:Szociális Földprogramok Hálózatfejlesztő Központja. [Network Development Centre for Social Land Programmes.].Google Scholar
  17. Lakner, Z. (1999). A szociális földprogramok szerepe a Szociális és Családügyi Minisztérium szociálpolitikai koncepciójában. Interjú Lakner Zoltánnal. [The function of Social Land Programmes in the social policy concept of the Ministry of Social and Family Affairs. Interview with Zoltán Lakner.] Hírlevél, 1(1), 1. Szolnok: Szociális Földprogramok Hálózatfejlesztő Központja. [Network Development Centre for Social Land Programmes.].Google Scholar
  18. Nagyné Varga, I. (2007). A szociális földprogramok, mint a szociális szövetkezet alapítás lehetséges bázisai. [Social Land Programmes as potential bases of creating social cooperatives.) Szövetkezés, 28(1–2), 56–65.Google Scholar
  19. Nagyné Varga, I. (2012). A szociális munka lehetőségei a szociális földprogramokban és a szociális szövetkezetekben. [Opportunities for social work in Social Land Programmes and social cooperatives.] Szolnok: VINT Szolgáltató Betéti Társaság [VINT Services L.P.] Created as part of theTÁMOP-5.4.4–09/2-C-2009-0007 project, Manuscript.Google Scholar
  20. Nagyné Varga, I., & Szoboszlai, Z. (Ed.). (1999). A szociális földprogram referenciái 1998–1999. [References of the Social Land Programme 1998–1999.] Szolnok: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítvány Regionális Forrásközpont, Szociális Földprogramok Magyarországon. Tájékoztató Anyag.Google Scholar
  21. Nagyné Varga, I., Serafin, J., & Szoboszlai, Z. (2001). Fejlesztési javaslatok. [Suggestions for development.] In Z. Szoboszlai (Ed.), Szociális földprogramok Magyarországon. Egy aktív szociálpoliikai modell eredményei – 1992–2000. [Social Land Programmes in Hungary. The results of an active social policy model, 1992–2000.] Szolnok: Esély Szociális Közalapítvány Regionális Szellemi Forrásközpont [Esély Foundation Regional Resources Centre.].Google Scholar
  22. Németh, L. (2012). Szociális szövetkezetek: magyarországi helyzetkép. [Social cooperatives: the Hungarian situation.] In J. T. Nagy (Ed.), A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció. [The social cooperative as a local community innovation.] (pp. 14–15). Szekszárd: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar.Google Scholar
  23. Németh, L. (2013). Gondolatok a szociális szövetkezet meghatározásához – vitassuk meg!!! [Thoughts on defining social cooperatives – Let’s discuss it!!!’.] www.szoszov.hu.
  24. Rácz, K. (2009). Útban a szociális gazdaság felé? Beszámoló egy produktív szociálpolitikai program eddigi eredményeiről. [On the way to a social economy? State-of-the-art report on the results of a productive social political programme.] Kapocs, 8(3), 19–43.Google Scholar
  25. Rácz, K. (2013). Szegénységkezelés aktív eszközökkel. Egy produktív szociálpolitikai program két évtizedes működésének tapasztalatai. [Handling poverty with active methods. Two decades’ worth of experience regarding the operation of a productive social policy programme.] In K. Kovács & M. M. Váradi (Ed.), Hátrányban, vidéken. [Being disadvantaged, in the countryside.] (pp. 135–156). Budapest: Argumentum Kiadó.Google Scholar
  26. Serafin, J. (1998). Mezőgazdaság és szociálpolitika. [Agriculture and social policy.] Szövetkezés, 19(1), 72–84.Google Scholar
  27. Serafin, J. (2001). A szociális földprogram. [The Social Land Programme.] In Z. Szoboszlai (Ed.), A szociális földprogram Magyarországon. Egy aktív szociálpolitikai modell eredményei 1999–2000. [Social Land Programmes in Hungary. The results of an active social policy model – 1999–2000.] (pp. 15–25). Szolnok: Esély Szociális Közalapítvány Regionális Szellemi Forrásközpont. [Esély Foundation Regional Resources Centre.].Google Scholar
  28. Serafin, J. (2011). Földközösség – Hogyan erősítheti a közösségi szociális munka a szociális földprogram hatékonyságát, hogyan erősítheti a szociális földprogram a közösséget? [Land community – How can community work increase the effectiveness of the Social Land Programme? How can the Social Land Programme strengthen the community?] In I. Nagyné Varga (Ed.), Közösségi munka a családsegítésben. [Community work in family support.] (pp. 177–190). Debrecen: Debreceni Egyetem.Google Scholar
  29. Simkó, J., & Tarjányi, O. (2011). A szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata. [The study of social cooperatives and programmes supporting them.] Budapest: Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. [National Public Foundation of Employment Public Benefit Non-profit Kft.].Google Scholar
  30. Soltész, A. (2012). A szociális szövetkezetek fenntarthatósága. “A szociális szövetkezet mint helyi közösségi innováció” nemzetközi konferencia, 2012. Október 18. PTE Illyés Gyula Kar, Szekszárd [The sustainability of social cooperatives. “The social cooperative as a local community innovation” international conference, 18 October 2012, University of Pécs, Gyula Illyés Faculty, Szekszárd.].Google Scholar
  31. Szoboszlai, Z. (1999). A szociális földprogramok hatékonysága. [The effectiveness of Social Land Programmes.] Esély, 10(3), 26–44.Google Scholar
  32. Szokolainé Molnár, E. (2008). Szociális szövetkezetek támogatási program, eredmények, tapasztalatok. [Social cooperatives support programme. Results, observations.] Parola, 18(4), 5.Google Scholar
  33. Terbe, T. (2012). Szocio és öko. A közösségi gazdálkodás dilemmái. [‘Socio’ and ‘eco’. The dilemmas of community farming.] Eszmélet, 95, 5–27. http://eszmelet.hu/terbe_terez-szocio-es-oko-a-kozossegi-gazdalkodas-dilemmair/.
  34. Tésits, R., Alpek, B. L., & Kun, A. (2015). Az újtípusú szociális szövetkezetek területileg eltérő foglalkoztatási szerepe. [The varying roles of the new type of social cooperatives in employment based on geographical location.] Területi Statisztika, 55(3), 254–272. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2015/03/tesits_alpek.pdf.
  35. Velkei, T. (2009). Rozsály az önellátó település. [Rozsály, a self-reliant community.] Magyar Nemzet, 19 January 2009. http://www.mno.hu/portal/610088.

Copyright information

© Springer Fachmedien Wiesbaden GmbH, part of Springer Nature 2020

Authors and Affiliations

  1. 1.Department of SociologyUniversity of OstravaOstravaCzech Republic

Personalised recommendations