Advertisement

Language Use, Language Policy, and Language Rights

  • István Horváth
  • Tibor Toró
Chapter
Part of the Palgrave Politics of Identity and Citizenship Series book series ( CAL)

Abstract

This chapter, analyzes the evolution and spatial distribution of the Hungarian linguistic community, the language proficiency, linguistic attitudes, and patterns of language usage of Hungarians in Romania. Furthermore, it assesses the language rights codified in Romania and their implementation, also providing a brief comparative analysis of Romania’ linguistic policies compared to that of 16 other Central and Eastern European countries. The chapter argues that the institutionally sustained power asymmetries between the ethnic majority and minority have a crucial role in shaping everyday linguistic practices. Due to the powerful linguistic ideology—emphasizing the primacy of the Romanian language—proclaimed by the Romanian state and shared by an overwhelming majority of Romanians, settings characterized by a balanced and reciprocal language use have become scarce in Transylvania.

References

  1. Andrássy, G. (2011). The right to use one’s own language and the matter of simplicity. Europäisches Journal für Minderheitenfragen, 4(1), 5–19.CrossRefGoogle Scholar
  2. Arzoz, X. (2007). The nature of language rights. Journal on Ethnopolitics and Minority Issues in Europe, 6(2), 1–35.Google Scholar
  3. Baetens Beardsmore, H. (1986). Bilingualism: Basic principles (2nd ed.). Boston, MA: College-Hill Press.Google Scholar
  4. Baranowska, G. (2014). Legal regulations on national and ethnic minorities in Poland. Przegląd Zachodni, 2, 35–48.Google Scholar
  5. Benő, A., Becze, O., Erdély, J., Nagy, Z., Ördög-Gyárfás, E., & Sárosi Mardírosz, K. (Eds.). (2004). Magyar–román közigazgatási szótár. Sepsiszentgyörgy: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége.Google Scholar
  6. Beretka, K. (2016). Language rights and multilingualism in Vojvodina. International Journal on Minority and Group Rights, 23(4), 505–529.CrossRefGoogle Scholar
  7. Blommaert, J. (2006). Language policy and national identity. In T. Ricento (Ed.), An introduction to language policy: Theory and method (pp. 238–255). Malden, MA: Blackwell.Google Scholar
  8. Bogdán, A., & Mohácsek, M. (2012). Nyelvi jogok útmutató. Cluj-Napoca: ISPMN.Google Scholar
  9. Brubaker, R., Feischmidt, M., Fox, J., & Grancea, L. (2006). Nationalist politics and everyday ethnicity in a Transylvanian town. Princeton: Princeton University Press.Google Scholar
  10. Cenoz, J. (2001). The effect of linguistic distance, L2 status and age on cross-linguistic influence in third language acquisition. In J. Cenoz, B. Hufeisen, & U. Jessner (Eds.), Cross-linguistic influence in third language acquisition: Psycholinguistic perspectives (pp. 8–20). Clevedon and Buffalo: Multilingual Matters.Google Scholar
  11. Csepeli, G., Székely, M., & Örkény, A. (2002). Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest: Balassi.Google Scholar
  12. Csergő, Z. (2007). Talk of the nation: Language and conflict in Romania and Slovakia. Ithaca: Cornell University Press.Google Scholar
  13. DeVries, J. (1985). Some methodological aspects of self-report questions on language and ethnicity. Journal of Multilingual and Multicultural Development, 6(5), 347–368.CrossRefGoogle Scholar
  14. Dobos, F. (2012). Nemzeti identitás, asszimiláció és médiahasználat a határon túli magyarság körében, 1999–2011. Budapest: Médiatudományi Intézet.Google Scholar
  15. Dobos, F., & Megyeri, K. (2014). Nemzeti identitás, asszimiláció és médiahasználat a határon túli magyarság körében 2. Budapest: Médiatudományi Intézet.Google Scholar
  16. Eurobarometer. (2012). Special Eurobarometer 386: Europeans and their languages. European Commission. Available at: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_386_en.pdf.
  17. Faingold, E. D. (2004). Language rights and language justice in the constitutions of the world. Language Problems and Language Planning, 28(1), 11–24.CrossRefGoogle Scholar
  18. Farkas, R. (2011, July 5). Leváltani kényszerülnek a könyvtárigazgatót (Pert nyert a prefektúra). Háromszék. Available at: http://www.3szek.ro/load/cikk/40557/levaltani_kenyszerulnek_a_konyvtarigazgatot_pert_nyert_a_prefektura.
  19. Fazakas, E. (Ed.). (2002). Román–magyar közigazgatási szótár. Sepsiszentgyörgy: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége.Google Scholar
  20. Fishman, J. A. (1972). The sociology of language: An interdisciplinary social science approach to language in society. Rowley, MA: Newbury House.Google Scholar
  21. Fishman, J. A. (1989). Language and ethnicity in minority sociolinguistic perspective. Clevedon, Avon, England, and Philadelphia: Multilingual Matters.Google Scholar
  22. Fishman, J. A. (2000). Who speaks what language to whom and when? In L. Wei (Ed.), The bilingualism reader (pp. 82–98). London and New York: Routledge.Google Scholar
  23. Grin, F. (2003). Language policy evaluation and the European Charter for regional or minority languages. Basingstoke, Hampshire, and New York: Palgrave Macmillan.CrossRefGoogle Scholar
  24. Gyurgyík, L., Horváth, I., & Kiss, T. (2011). Demográfiai folyamatok, etno-kulturális és társadalmi reprodukció. In B. Bitskey (Ed.), Határon túli magyarság a 21. Században (pp. 69–119). Budapest: Köztársasági Elnöki Hivatal.Google Scholar
  25. Horváth, I. (2003). Az erdélyi magyarok kétnyelvűsége: nyelvmentés és integráció között? Erdélyi Társadalom, 1(1), 7–24.Google Scholar
  26. Horváth, I. (2005). A romániai magyarok kétnyelvűsége: nyelvismeret, nyelvhasználat, nyelvi dominancia. Regionális összehasonlító elemzések. Erdélyi Társadalom, 3(1), 171–200.Google Scholar
  27. Horváth, I. (2008a). Elemzések a romániai magyarok kétnyelvűségéről (ISPMN Working Papers No. 8).Google Scholar
  28. Horváth, I. (2008b). Evaluarea politicilor lingvistice din România. In L. Salat (Ed.), Politici de integrare a minorităţilor naţionale din România. Aspecte legale şi instituţionale într-o perspectivă comparată (pp. 203–213). Cluj-Napoca: CRDE.Google Scholar
  29. Horváth, I. (2008c). A romániai nyelvpolitikák értékelése. Magyar Kisebbség, 13(3–4), 263–277.Google Scholar
  30. Horváth, I. (2009). Nyelvi készségek, nyelvi viselkedés és etnokulturális reprodukció az erdélyi magyar népesség vonatkozásában. In Z. Spéder (Ed.), Párhuzamok. Anyaországi és erdélyi magyarok a századfordulón (pp. 153–182). Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet.Google Scholar
  31. Horváth, I. (2011). A romániai magyarok nyilvános nyelvhasználatának mintázatai. In I. Horváth & E. Tódor (Eds.), Nyelvhasználat, tannyelv és két(több)nyelvű lét (pp. 115–136). Cluj-Napoca: ISPMN.Google Scholar
  32. Horváth, I. (2012). Románia: a kisebbségi nyelvi jogok és intézményes érvényesülésük. In K. Eplényi & Z. Kántor (Eds.), Térvesztés és határtalanítás: a magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai (pp. 172–198). Budapest: Nemzetpolitikai Kutatóintézet and Lucidus.Google Scholar
  33. Horváth, I., Veress, I., & Vitos, K. (2010). Közigazgatási nyelvhasználat Hargita megyében az önkormányzati és a központi kormányzat megyeszintű intézményeiben (ISPMN Working Papers No. 27).Google Scholar
  34. Kaplan, R. B., & Baldauf, R. B. (1997). Language planning from practice to theory. Clevedon and Philadelphia: Multilingual Matters.Google Scholar
  35. Kis, J., & Kató, K. (2014). Jogaink Romániában Magyarul. Kolozsvár: Jogaink Egyesület.Google Scholar
  36. Kiss, T., & Kapitány, B. (2009). Magyarok Erdélyben: A minta kialakítása és az adatfelvétel. In Z. Spéder (Ed.), Párhuzamok. Anyaországi és erdélyi magyarok a századfordulón (pp. 31–54). Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet.Google Scholar
  37. Kontra, M. (1999). “Don’t speak Hungarian in public!” A documentation and analysis of folk linguistic rights. In M. S. Kontra, R. Phillipson, T. Skutnabb-Kangas, & T. Várady (Eds.), Language, a right and a resource: Approaches to linguistics human rights (p. xi, 346p.). Budapest and New York: Central European University Press.Google Scholar
  38. Kontra, M., & Szilágyi, N. S. (2002). A kisebbségeknek van anyanyelvük, de a többségnek nincs. In M. Kontra & H. Hattyár (Eds.), Magyarok és nyelvtörvények. Budapest: Teleki László Alapítvány.Google Scholar
  39. Kymlicka, W. (1995). Multicultural citizenship: A liberal theory of minority rights. Oxford: Clarendon Press.Google Scholar
  40. McRae, K. D. (1975). The principle of territoriality and the principle of personality in multilingual states. International Journal of the Sociology of Language, 4, 33–54.Google Scholar
  41. Mezei, J. (Ed.). (2006). Magyar-román-angol jogi, közgazdasági és üzleti szótár. București: C.H. Beck.Google Scholar
  42. Morgan, M. H. (2014). Speech communities. Key topics in linguistic anthropology. Cambridge and New York: Cambridge University Press.Google Scholar
  43. Nelde, P. H., Labrie, N., & Williams, C. H. (1992). The principles of territoriality and personality in the solution of linguistic conflicts. Journal of Multilingual and Multicultural Development, 13(5), 387–406.CrossRefGoogle Scholar
  44. Papp Kincses, E. (2011). Kommunikációs etnográfia. Nyelvhasználat a csíkszeredai bíróságon és a Hargita megyei törvényszéken. Jogszabályok és jogérvényesítési lehetőségek. In I. Horváth & E. Tódor (Eds.), Nyelvhasználat, tannyelv és két(több)nyelvű lét (pp. 185–208). Cluj-Napoca: ISPMN.Google Scholar
  45. Patrick, P. L. (2002). The speech community. In J. K. Chambers, P. Trudgill, & N. Schilling-Estes (Eds.), The handbook of language variation and change (pp. 573–597). Malden, MA: Blackwell.Google Scholar
  46. Peal, E., & Lambert, W. E. (1962). The relation of bilingualism to intelligence. Psychological Monographs: General and Applied, 76(27), 1–23.CrossRefGoogle Scholar
  47. Pool, J. (1991). The official language problem. The American Political Science Review, 85(2), 495.CrossRefGoogle Scholar
  48. Reka, A. (2008). The Ohrid Agreement: The travails of inter-ethnic relations in Macedonia. Human Rights Review, 9(1), 55–69.CrossRefGoogle Scholar
  49. Ritchie, W. C., & Bhatia, T. K. (2004). Social and psychological factors in language mixing. In T. K. Bhatia & W. C. Ritchie (Eds.), The handbook of bilingualism (pp. 336–352). Malden, MA: Blackwell.Google Scholar
  50. Romani, L. P., & Fridlund, H. (2015). Monitoring and evaluation of language rights in Kosovo. Office of the Language Commissioner—Office of the Prime Minister of the Republic of Kosovo—ECMI Kosovo. Available at: http://www.komisioneri-ks.org/repository/docs/Anglisht_Finale_160315.pdf.
  51. Sachdev, I., & Giles, H. (2004). Bilingual accommodation. In T. K. Bhatia & W. C. Ritchie (Eds.), The handbook of bilingualism (pp. 353–380). Malden, MA: Blackwell.Google Scholar
  52. Scutaru, C. (2017, September 1). Mici Kaufland Odorheiu Secuiesc. Adevărul a ieșit la iveală: Cum s-a făcut filmarea. dcnews.ro. Available at: https://www.dcnews.ro/mici-kaufland-odorheiu-secuiesc-adevarul-a-ie-it-la-iveala-cum-s-a-facut-filmarea_556542.html.
  53. Silver, B. D. (1975). Methods of deriving data on bilingualism from the 1970 Soviet census. Soviet Studies, 27(4), 574–597.CrossRefGoogle Scholar
  54. Skutnabb-Kangas, T. (1997). Nyelv, oktatás és a kisebbségek. Kisebbségi adattár. Budapest: Teleki László Alapítvány.Google Scholar
  55. Sorbán, A. (2012). Kisebbség – társadalomszerkezet – kétnyelvűség (ISPMN Working Papers No. 42).Google Scholar
  56. Sorbán, A., & Dobos, F. (1997). Szociológiai felmérés a határon túl élő magyar közösségek körében az asszimiláció folyamatairól. Magyar Kisebbség, 3(3–4), 293–323.Google Scholar
  57. Spolsky, B. (2004). Language policy. Cambridge and New York: Cambridge University Press.Google Scholar
  58. Szabó, T. (2017, April 18). Semmi sem garantálja a magyar nyelvű ellátást a kórházakban. foter.ro. Available at: http://foter.ro/cikk/20170418_semmi_sem_garantalja_a_magyar_nyelvu_ellatast_a_korhazakban?utm_source=foter_ro&utm_medium=link&utm_campaign=foter_ro_201712.
  59. Szépe, G. (1999). The position of Hungarians in Romania and Slovakia in 1996. Nationalities Papers, 27(1), 69–92.CrossRefGoogle Scholar
  60. Szerbhorváth, G. (2015). Language politics and language rights on the territory of former Yugoslavia the today’s Serbia/Vojvodina. Acta Universitatis Sapientiae, European and Regional Studies, 8(1), 57–72.Google Scholar
  61. Szilágyi, N. S. (1998). De ce nu-şi pot însuşi copiii maghiari limba română în şcoală? Altera, 7, 131–148.Google Scholar
  62. Thomas, J. W., & Grindle, M. S. (1990). After the decision: Implementing policy reforms in developing countries. World Development, 18(8), 1163–1181.CrossRefGoogle Scholar
  63. Toró, T. (2016). Egy helyben topogva? Kisebbségi nyelvi jogok alakulása Romániában 2008 és 2015 között. Magyar Kisebbség, 21(2), pp. 18–53.Google Scholar
  64. Toró, T. (2017). Detached implementation. Discourse and practice in minority language usage in Romania. ManuscriptGoogle Scholar
  65. Turi, J. G. (2012). Linguistic legislation. In Carol A. Chapelle (Ed.), The encyclopedia of applied linguistics (pp. 3481–3487). Wiley-Blackwell.Google Scholar
  66. Varga, E. Á. (1991). Városodás, vándorlás, nemzetiség. Adatok az erdélyi városok etnikai arculatában bekövetkezett változásokról. Regio, 2(4), 121–141.Google Scholar
  67. Varga, E. Á. (1998). Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Budapest: Püski.Google Scholar
  68. Vasilevich, H. (2013). Lithuania’s minority-related legislation: Is there a legal vacuum? (ECMI Working Papers No. 70).Google Scholar
  69. Vass, Á. (2015). If yes, why not? Minority language use and accommodation of minority language rights in Slovakia. Acta Universitatis Sapientiae, European and Regional Studies, 8(1), 43–56.CrossRefGoogle Scholar
  70. Wolff, S., Van Houten, P., Anghelea, A.-M., & Djuric, I. (2008). Minority rights in the western Balkans. Brussels: European Parliament. Available at: http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/etudes/join/2008/385559/EXPO-DROI_ET(2008)385559_EN.pdf.
  71. Zwilling, C. (2004). Minority protection and language policy in the Czech Republic. Noves SL – Revista de Sociolingüística, 5(3), 67–80.Google Scholar

Copyright information

© The Author(s) 2018

Authors and Affiliations

  • István Horváth
    • 1
  • Tibor Toró
    • 2
  1. 1.Sapientia Hungarian University of Transylvania, Romanian Institute for Research on National MinoritiesCluj-NapocaRomania
  2. 2.International Relations and European Studies Department,Sapientia Hungarian University of TransylvaniaCluj-NapocaRomania

Personalised recommendations