Advertisement

Researching Marzipan: School Structure, Methodology and Ethics

  • Dorottya Rédai
Chapter
Part of the Palgrave Studies in Gender and Education book series (GED)

Abstract

In this chapter Rédai introduces Marzipan Baker and Cakemaker School, the site of her fieldwork for this book. She presents the educational profile of Marzipan and data about its teachers and students, as well as the broader educational context, with specific attention to the structural factors that contribute to the reproduction of social inequalities in Hungarian secondary education. Then she discusses some methodological and ethical issues the research process brought up. She reflects on her positioning as a researcher of sexuality in this particular school and how her subjectivity may have affected her respondents’ discourses. In the last section she discusses some difficulties, unexpected situations and dilemmas she encountered in the field as a feminist researcher.

Bibliography

  1. Bakó, B. (2006). Cigány módra – magyar módra. Együttélési viszonyok egy mikroközösség sztereotípiatörténetein át [In the Gypsy way: In the Hungarian way—Relations of cohabitation through the stereotype stories of a micro-community]. In Mindennapi előítéletek. Társadalmi távolságok és etnikai sztereotípiák [Everyday prejudices: Social distances and ethnic stereotypes]. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet. Retrieved from http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/mindennapi-eloiteletek-tarsadalmi-tavolsagok-es-etnikai.
  2. Butler, J. (1997). The psychic life of power: Theories of subjection. Stanford, CA: Stanford University Press.Google Scholar
  3. Csapó, B., Molnár, G., & Kinyó, L. (2009). A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében [The selectivity of the Hungarian education system in the light of the results of international comparative studies]. Iskolakultúra, 2009(3–4), 3–13.Google Scholar
  4. Durst, J. (2002). Fertility and childbearing practices among poor Gypsy women in Hungary: The intersections of class, race and gender. Communist and Post-communist Studies, 35, 457–474.CrossRefGoogle Scholar
  5. Durst, J. (2011). “What makes us Gypsies, who knows…?!”: Ethnicity and reproduction. In M. Stewart & M. Rövid (Eds.), Multi-disciplinary approaches to Romany studies (pp. 13–34). Budapest: Central European University.Google Scholar
  6. Hajdú, T., Kertesi, G., & Kézdi, G. (2014). Roma fiatalok a középiskolában. Beszámoló a Tárki Életpálya-felvételének 2006 és 2012 közötti hullámaiból [Roma youth in secondary education: Report on the 2006 to 2012 waves of Tárki’s life course survey] (Budapest Munkagazdaságtani füzetek Budapest/Working Papers on the Labour Market, 2014/2017). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék.Google Scholar
  7. Havas, G., Kemény, I., & Kertesi, G. (2000). A relatív cigány a klasszifikációs küzdőtéren [The relative Gypsy on the classificatory battlefield]. In Á. Horváth, E. Landau, & J. Szalai (Eds.), Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok [To be born a Gypsy: Studies and documents] (pp. 193–201). Budapest: Aktív Társadalom Alapítvány – Új Mandátum Kiadó.Google Scholar
  8. Kálmán, Z., & Bognár, Á. (2011). Kitől tartunk jobban: a romáktól vagy az adóhatóságtól? [Who are we more afraid of? The Roma or the tax bureau]? Budapest: ELTE Társadalomtudományi Kar.Google Scholar
  9. Kehily, M. J. (2002). Sexuality, gender and schooling: Shifting agendas in social learning. London and New York: RoutledgeFalmer.Google Scholar
  10. Kertesi, G., & Kézdi, G. (2009). Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után [Primary school segregation in Hungary after the Millennium]. Közgazdasági Szemle, 56, 959–1000.Google Scholar
  11. Kligman, G. (2001). On the social construction of “otherness”: Identifying “the Roma” in post-socialist communities. Review of Sociology, 7(2), 61–78.CrossRefGoogle Scholar
  12. Kóczé, A. (2011). Gender, ethnicity and class: Romani women’s political activism and social struggles (PhD dissertation). Department of Sociology and Social Anthropology, Central European University, Budapest.Google Scholar
  13. Központi Statisztikai Hivatal [Hungarian Central Statistical Office] (KSH). (2015). A hazai nemzetiségek demográfiai jellemzői [Demographic characteristics of Hungarian nationalities]. Statisztikai Tükör, 82.Google Scholar
  14. Ladányi, J., & Szelényi, I. (2000). Az etnikai besorolás objektivitásáról [On the objectivity of ethnic classification]. In Á. Horváth, E. Landau, & J. Szalai (Eds.), Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok [To be born a Gypsy: Studies and documents] (pp. 203–209). Budapest: Aktív Társadalom Alapítvány – Új Mandátum Kiadó.Google Scholar
  15. Liskó, I. (2008). Szakképzés és lemorzsolódás [Vocational training and dropping out]. In K. Fazekas, J. Köllő, & J. Varga (Eds.), Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért [Green book for the renewal of Hungarian public education] (pp. 95–119). Budapest: ECOSTAT.Google Scholar
  16. Mészáros, G. (2014). Szubkultúrák és iskolai nevelés. Narratív, kritikai pedagógiai etnográfia [Subcultures and school education: A narrative critical pedagogical ethnography]. Veszprém: Iskolakultúra-könyvek.Google Scholar
  17. Nadeau, R., Niemi, R. G., & Levine, J. (1993). Innumeracy about minority populations. Public Opinion Quarterly, 57, 332–347.CrossRefGoogle Scholar
  18. Nagy Hesse-Bibber, S., & Piatelli, D. (2012). The feminist practice of holistic reflexivity. In S. Nagy Hesse-Bibber (Ed.), Handbook of feminist research: Theory and praxis (pp. 557–583). Thousand Oaks: Sage.Google Scholar
  19. Neményi, M. (2007). Serdülő roma gyerekek identitás-stratégiái [Identity strategies of Roma adolescents]. Educatio, 2007/1, 84–98.Google Scholar
  20. Neumann, E. (2017). The ‘soft’ and ‘hard’ processes of categorizing students: Ability grouping and managing behaviour in English and Hungarian schools (PhD dissertation). King’s College, School of Education, Communication and Society, London.Google Scholar
  21. Overby, L. M., & Barth, J. (2006). Numeracy about minority populations: Americans’ estimations of local gay population size. Polity, 38(2), 194–210.CrossRefGoogle Scholar
  22. Pálos, D. (2006). “Cseperedünk!” Egy beás cigány közösség önsztereotipizálási folyamatairól [“We are growing up!” The process of self-stereotipization in a Boyash community]. In B. Bakó & R. Papp (Eds.), Mindennapi előítéleteink. Társadalmi távolságok és etnikai sztereotípiák [Our everyday prejudices: Social distances and ethnic stereotypes] (pp. 91–119). Budapest: Balassi Kiadó – MTA ENKI.Google Scholar
  23. Pascoe, C. J. (2007). Dude, you’re a fag: Masculinity and sexuality in high school. Berkeley: University of California Press.Google Scholar
  24. Reay, D. (2010). Sociology, social class and education. In M. W. Apple, S. J. Ball, & L. A. Gandin (Eds.), The Routledge international handbook of the sociology of education (pp. 396–404). London and New York: Routledge.Google Scholar
  25. Reskin, F. R. (1988). Bringing the men back in: Sex differentiation and the devaluation of women’s work. Gender and Society, 2(1), 58–81.CrossRefGoogle Scholar
  26. Reskin, F. R., & Roos, P. A. (1990). Job queues, gender queues: Explaining women’s inroads into male occupations. Philadelphia: Temple University Press.Google Scholar
  27. Sarikakis, K. (2003). A feminist in Brussels (and Glasgow, Berlin, Düsseldorf…) or self-configuration in research into European Union politics. European Journal of Women’s Studies, 10(4), 439–457.  https://doi.org/10.1177/13505068030104005.CrossRefGoogle Scholar
  28. Stevens, A. J., & Vermeersch, H. (2010). Streaming in Flemish secondary schools: Exploring teachers’ perceptions of and adaptations to students in different streams. Oxford Review of Education, 36(3), 267–284.  https://doi.org/10.1080/03054981003629862.CrossRefGoogle Scholar
  29. Youdell, D. (2005). Sex-gender-sexuality: How sex, gender and sexuality constellations are constituted in secondary schools. Gender and Education, 17(3), 249–270.CrossRefGoogle Scholar
  30. Youdell, D. (2006). Impossible bodies, impossible selves: Exclusions and student subjectivities. Dordrecht: Springer.Google Scholar
  31. Youdell, D. (2010). Queer outings: Uncomfortable stories about the subjects of post-structural school ethnography. International Journal of Qualitative Studies in Education, 23(1), 87–100.CrossRefGoogle Scholar

Copyright information

© The Author(s) 2019

Authors and Affiliations

  • Dorottya Rédai
    • 1
  1. 1.Department of Gender StudiesCentral European UniversityBudapestHungary

Personalised recommendations